115759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyók (patakok) vizében lebegő, illetve úszó szabad nemesfémszemek és/vagy nemesfémtartalmú ásványszemek kitermelésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRAS 115759. SZÁM. XII ti. OSZTÁLY. — Sch. 5394. ALAPSZÁM. Eljárás folyók (patakok) vizében lebegő, illetve úszó szabad nemesfémszemek és/vagy nemesfémtartalma ásványszemek kitermelésére Dr. Schmidt Sándor bányaigazgató, Dorog. A bejelentés napja 1935. évi november hó 8-ika. A találmány eljárás folyók (patakok; vizében lebegő, illetve úszó szabad neimesfémszemek és/vagy nemesfémtartalmú ásványsziemek kitermelésére. 5 Eddig a folyók (patakok) vizében lebegő, illetve úszó nemesifémszemek, pl. aranyszemek és/vagy nemesfém tartalmú ásványszemek, pl. aranytartalmú pirit, kitermelése csak közvetve; történt, amennyi-10 ben a folyók (patakok) vizével állandóan szállított szabad nemesfémszemek és/vagy nemesfémtartalmú ásványszemek mennyiségének csak azt az aránylag kis részét termelték ki, melyet a folyók (patakok) 15 vize ejgyes helyeken, ahol a vízár sebessége csökken, pl. kanyarulatok domború részében vagy a femeken, lerakott. A kitermelés e módjánál; veszendőbe megy a vízzel tovaszállított teljes mennyiségnek ama nagyobb 20 hányada, amely a vízbSl nem rakódik le, másrészt a kitermelésnek ez a módja, mely költséges kotrási műveleteket is igényelhet, a gyakorlatban gyakran- ki sem fizetődik. 25 A találmány szerint az előbbiekben jelzett hátrányokat elvben kiküszöböljük azzal, hogy a folyók (patakok) vizében lebegő, illetve úszó szabad nemesfélmszemeket és/vagy nemesfémtartalmú ásványsze-80 meket közvetlenül a folyók (patakok) vizéből termeljük ki. Ezzel lehetővé válik, hogy egyrészt az említett szemeket a folyók (patakok) teljes szelvényében fogjuk meg és másrészt e szemeket még a költsé-35 gesebb kitermelési módokai szükségessé tevő lerakódásukat megelőzően termeljük ki. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a folyók (patakok) vizének medrébe, előnyösen feneküknél, a vízáramlásra haránt- 40 irányban elosztottan, még pedig előnyösen a meder szélességének lehetőleg nagy részére elosztottan gázt. valamint esetleg habképzőanyagokat is benyomunk, majd a vízfelszinen jelentkező habot eltávolítjuk 45 és az ebben levő szabad nemesfémszemeket és/vagy nemesfémtartalimú ásványszemeket a habiból tetszőleges módon kiválasztjuk. A találmány tehát közvetlenül a folyók 50 (patakok) vizében alkalmazza azokat az elveket és módszereket, amelyeket eddig az úgynevezett flolációs előkészítésnél mindig finom őrléssel kapcsolatban alkalmaztak. A találmány ennélfogva az említet- 55 teken kívül még azt a további előnyt is nyújtja, hogy ez a rendszerint rendkívül költséges finom őrlés elmarad, mivel a folyók (patakok) vizével szállított, említett anyagok már oly finom szeimecskék 60 alakjában vannak a folyók (patakok) vizében jelen, hogy közvetlenül flotálhatók. Miután a folyók (patakok) vize gyakran szállít, illetve tartalmaz olyan,, esetleg szennyezés folytán bejutott anyagokat, pl. 65 különböző zsiradékokat, kátránytermékeket, stb., melyek a habképződést elősegítik, külön habképzoanyagok bevezetése esetleg mellőzhető is. amennyiben azonban ilyen külön habképzőanyagok beadagolása 70 szükséges, úgy erre a flotációs eljárásnál szokásos hábképzőanyagok (felületi aktív anyagok) itt is használhatók.