115738. lajstromszámú szabadalom • Gazometer-tetejű tartány illékony folyadékok tárolására

Minthogy a csapadék könnyebb a vályú­ban lévő zárófolyadéknál és abban nem oldódik, a zárófolyadék a felszínen össze­gyülemlik és azon úszik, mimellett a me­ö rülőkarima két oldalán a következő egyen­let értelmében állandóan njomásegyen­súly van. A merülőkarima külső oldalán a folya­dékoszlop nyomása egyenlő a merülő-10 karima belső oldalán lévő zárófolyadék és a rajta levő lecsapódott folyadék, pl. benzin hidrosztatikai nyomásának, vala­mint a tartányban uralkodó gőznyomásnak összegével. 15 A benzincsapadék összegyülemlése köz­ben az a felület, ahol a zárófolyadék és a benzin érintkezik, lesülyed és a benzin szintje emelkedik. A merülőkarima alsó szélének szellőző-20 helyzetét, (vagyis a gázokat kibocsátó hely­zetét) a gazométer-tartány tetejének eme­léséhez szükséges nyomás haLározza meg. Ha zárófolyadékul pl. vizet használunk és a tető emeléséhez pl. 7.5 cm.-nyi vízosz­a5 lop nyomása szükséges, akkor a tartány szellőzése bekövetkezik, vagyis benzingőz távozik a merülőkarima alatt a vizén ke­resztül kilépő buborékok alakjában, amint a merülőkarima alsó pereme oly magasra 30 emelkedett, hogy a merülőkarima külső oldalán levő víz felszínétől 7.5 cm.-re van. Ha a merülőkarima belső oldalán e pont alatt benzin gyűlt össze, akkor abban a pillanatban, amint az emelkedő merülő-35 karima alsó perem© áthalad a víz és a benzin érintkezési felületén, benzin folyik a merülőkarima alatt a zárófolyadék külső felszínéhez, ahol gyorsan elpárolog. így a kilépő csapadék el párolgásával okozott 40 veszleségeken kívülí a tűzveszély és az át­fúvás is nagymértékben megnövekedett. E benzinmennyiség elpárolgásának meg­akadályozása a találmány egyik főcélja, amely emellett a benzinnek a merülőka-45 rima külső oldalára való eljutását is meg­akadályozza. a legkisebbre csökkenti a vályú belső oldalán összegyülemlő csapa­dék mennyiségét, azt a tartányba vezeti és még további, az alábbiakból kilünő elő-50 nyökkei jár. A találmány szerinti tartány ez előnyös tulajdonságait különösen a víz és benzin különböző faj súlyának kihasználásával ér­jük el. Ennek módját, valamint azokat az 55 eszközöket, melyekkel ez elérhető, az 1—4 ábrák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábrán (1) a tartányfal, amelynek felső részén, belül, körülmenő (14) mere­vítése van. A tartányköpeny külső olda­lához körülmenő vályú van erősítve, ame- 60 lyet a vízszintes (3) lemez és a függőleges (4) lemez, valamint utóbbinak körülmenő (5) merevítőrésze alkot. A tartány kerüle­tének mentén, különböző pontokon, a (4) lemez belső oldalán, a zárófolyadék szá- 65 mára (6) túlfolyó edények vannak, ame­lyekből a zárófolyadék a (7) csöveken távozik. A csatornaszerüen körülfutó vá­lyúba lóg be a lemezből készült (8) merü­lőkarima, amely a (9) tartány tetőhöz van 70 erősítve. A merülőkarima belsejében bi­zonyos távolságokban (10) szellőzőkamrák vannak. Ezek a (10) szellőzőkamrák vályú vagy esatornaalakú keresztmetszetű vas­ból készültek és hosszanti szélelken a (8) 75 merülőkarimákra vannak hegesztve úgy, hogy kis folyadékmennyiség befogadására alkalmas függőleges kamrákat alkotnak, amelyek azonban a gázok átbocsátására elég bő méretűek. Az egyes kamrák fene- 80 két ráhegesztett (11) lemez zárja el, — ez az eljárás azonban nem lényeges — a (8) karimában továbbá (12) nyílások vannak úgy, hogy a kiszabaduló gázok a (10) ka.mrán és a (12) nyíláson halad- 85 hatnak át. A (9) tartánytető belső olda­lán, közel a külső széléhez, (13) szög­vas van felerősítve, melynek az a célja, hogy a tartánytető belső oldalán, a szög­vas bezárta körön belül összegyülemlő csa- 90 padék rajta lecsepegjen és ne kerüljön a zárófolyadékba, amelybe ilykép csak a (13) szögvas és (8) karima között képző csapa­dék csepeghet. A 2. ábra a .(8) merülőkarima egyik ró- 95 szének metszetét mulatja a (10) kamrá­val és a (12) nyílással. A (10) szellőzőkamra rendeltetése a következő: 1. Megakadályozza a merülőkarima alatt 100 a gőzök távozását buborékok alakjában. 2. A gőzök kénytelenek szellőzéskor a (10) kamrán és (12) nyíláson át távozni, amelyen át csapadék nem léphet ki. Ez a szellőzés akkor fog bekövetkezni, ha a tető 100 oly pontig emelkedett, amelyen a _(12) nyílás feletti folyadékoszlop nyomása egyenlő a tető emeléséhez szükséges nyo­mással. 3. Megakadályozza a csapadéknak a me- 110 rülőkarima alsó részén át való eltávozását, mivel a merülőkarima emelkedési magas­ságát határolja. Ezt a (12) szellőzőnyí­lásnak a merülőkarima alsó peremétől kellő magasságban való elhelyezésével ér- 115 jük el, amit az alábbiak szerint számít­hatunk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents