115726. lajstromszámú szabadalom • Szilánkbiztos összetett üveg

MAGYAR KIRÁLYI WQjgjL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115726. szám. XVII/e. OSZTÁLY. — K. 13284. ALAPSZÁM. Szilánkbiztos összetett üveg. Kampfer Adolf mérnök Bérli n-Charlottenburg. A bejelentés napja 1935. évi december hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi január hó 4-ike. A találmány szilánkbiztos összetett (ver­bund) üveg, melynél a fedőtáblákat utána­engedő közbenső réteg hordja. Eredetileg a közbenső rétegeket egyrészt csupán a 5 szilánkkötésre, másrészt pedig az össze­ragasztásra alkalmazták. A közibenső ré­tegek feladata volt a fedőtáblák törésénél a törésnél keletkező üvegszilánkok levá­lásának a megakadályozása azzal, hogy a 10 tapadóképességükkel a szilánkokat íqgva­tartsák. Ezzel azonban olyan üvegek át­törési biztonsága., melyeknek a biztonsági üveg jellegével kell bírni, még nincsen biztosítva, minthogy a vékony közbenső ré-15 tegek az áttörést nem képesek megaka­dályozni. Ezt az áttörési biztonságot bi­zonyos mérvben azzal érték el, hogy nagy mértékben utánaengedő, nyúlási rugalmas­ságú közbenső rétegeket alkalmaztak és 20 nagy rezgőképességű fedőtáblákat helyez­tek elébük, azaz csekély vastagságú fedő­táblákat alkalmaztak, mimellett tapaszta­lat szerint az ily közbenső rétegek vas­tagságát az alkalmazott fedőtáblákhoz ké-25 pest úgy választották meg, hogy vastag­ságuk a fedőtábla vastagságának mintegy fele volt. Javasoltak továbbá különböző anyagból való vagy különböző anyagtulajdonságú 30 fedőtáblák alkalmazását, mivel felismerték azt, hogy emellett különböző nagyságrendű rezgések keletkeznek, miáltal viszont a nyúlási rugalmasságú közbenső rétegekben az alakváltozási munka erősen növeltetik 35 és ezzel a csillapítás eredményesebb. Mindeme felismerésnél az alapgondolat abban a megfontolásban csúcsosodott, hogy csak rezgőképes, tehát aránylag vé­kony fedőtáblákat szabad alkalmazni és hogy ezeknek, fékként és rezgéscsillapító- +0 ként, gyantákból vagy műgyantákból való, nyúlási rugalmasságú közbenső réteget kell szembehelyezni, melynek az a feladata, hogy a keletkezett rezgéseket alakváltozási munkával lefojtsák. 45 A gyakorlat e felismerések helyességét igazolta; megmaradt azonban ama hátrány, hogy az aránylag vastag (a fedőtáblák vastagságának mintegy felét kitevő vas-Lagságú), nagy mértékben utánaengjedő köz- 50 benső rétegeken ágyazott aránylag vékony fedő tábláknak semminemű ellenállóerejük nem volt beépítési- vagy menetközben keletkező elcsavarodásokból származó já­rulékos igénybevételekkel szemben-, sőt a 55 közbenső rétegek nagymértékű utána­engedékenysége folytán áthajlási igénybe­vételeknél a töréshatárt elérték és eltörtek. E hátrányok onnan származtak, hogy az ulánaengedő közbenső rétegeknek magában 60 véve igen kívánatos nagy alakváltozási munkája egy fontos követelményt nem tu­dott kielégíteni, nevezetesen a rezgőképes fedőtáblák áthajlási értékével szemben aránylag nagyobb fékezőellenállást szembe- 65 helyezni. Ha tehát a technika ezen állása mellett nem tudtak rezgőképes üvegtábláknak, a közúti vagy sínjárműveknél a menet köz­ben keletkező csavarodásokból származó 70 rendes csavarodási, szállítási vagy járu­lékos igénybevételeket kielégítően csillár pító és megfelelően ellenállóképes köz­benső réteget szembehelyezni, amennyiben

Next

/
Thumbnails
Contents