115723. lajstromszámú szabadalom • Keresztrejtvény-ábra sokszorosító ipar céljaira, hozzávaló klisé vagy szedés és a keresztrejtvény-ábra nyomtatásához való nyomdatechnikai elemek

2 11572:;. jelző vakmezőket tussal befestik és ezt követőleg a rajzot, a sorszámok olvashatóságának határáig lekisebbitett arányban, lefényképezik és a fényképről nyomdai 5 célokra alkalmas klisét készítenek. Ez az eljárás hosszadalmas, költséges, tehát gyors, tömeges munkára nem alkalmas. Klisékkel szemben a nyomdák szívesebben alkalmazzák a szedést, mivel a szedés 10 vonalai és sorszámai szebbek, élesebbek, tisztábbak, mint a kézzel rajzolt ábráké. A szedési eljárás szerint az 1. ábrán látliaLó keresztrejtvény-ábra vízszintes sorainak megfelelő (a) léceket kiszedik, az 15 egyes vízszintes sorok közötti függőleges (b) clválasztóléceket behelyezik, a függőleges (b) elválasztóléeek közötti, a fehér mezőknek megfellelő négyoldalú hasábalakú, négyzet-keresztmetszetű (c) ürege-20 keL pl. a 3. ábrán nagyobb léptékben feltüntetett több (d) elemből összeállítóit ürltitöltő elemekkel kitöltik. A (d) tömbök alacsonyabbak, mint az (a, b) lécek. Azokon a (c) üregeken belül, amelyekbe a sor-25 számjelzés jön, a szedő a (d) tömbök közül a fölső balsarokban lévőket kiemeli és helyükbe a megfelelő sorszámok nyomtatásáru való (dx, dy) betű-elemekel (3. ábra), míg a vakmezők helyére az (a) és (b) lé-30 ceknél magasabb (e) tömböket illeszti, amelyek a fekete, illetve sraffozoLL négyzetek nyomtatására valók. A 3. ábrán látható (dx, dy) betű-elemokkel kapcsolatban még megemlítjük, hogy 35 azok kiszedése, illetve beillesztése alkalj mával, különösen két és háromjegyű számoknál, ékeket és betéteket kell a (dx, dy) elemek közé illeszteni, mivel a (dx, dy) elemek rendszerint más méretűek, 40 mint a (d) elemek. A 3. ábrától eltérően, a gyakorilatban lényegesen több (d) elem kerül alkalmazásba, amelyek különböző méretűek és a (c) üregeket szabálytalan összevisszaságban töltik ki. 45 A 2. ábrán látható megoldási alakot ismertetve, az 1. ábra szerinti (e) vakmezők helyett, a vakmezővel egyesített, sorszámos (f) mezők kerülnek alkalmazásba, amelyek két szerepet töltenek be, egyrészt ugyanazt, 50 mint az 1. ábrán látható (e) vakmező, nevezetesen az egyes szavak kezdeteit és végeit jelzik, másrészt az (f) mezőkön belül azokat teljesen vagy túlnyomórészt kitöltő számok a megfejtendő szavak sorszámait, 55 a definíciók sorszámaival egyezően mutató ják. Az egyesített (f) mezőkkel azt a nagy előnyt érjük el, hogy lehetővé válik a keresztrejtvény-ábra méreteinek jelentős csökkentése anélkül, hogy az olvashatóság szenvedne. További előny, az 1. ábrán látható go ismert megoldással szemben, hogy az öszszcs fehér mezők, teljes egészükben, a megfejtés beírására felhasználhatók, mivel azokban nincsen sorszám. Mint a szedési költségeket csökkentő kü- 65 lön előnyt fel kell említenünk azt is, hogy kevesebb sorszámra van szükség. így pl. ugyanazon keresztrejtvény-ábrának a régi megoldás szerint (67) (1. ábra), míg az új megoldás szerint (2. ábra) csak (55) 70 sorszáma van. A magyarázata az, hogy a régi megoldásnál a vakmezőnek csak egy célja van, nevezetesen a függőleges és vízszintes szavak kezdeteinek és végeinek jelzése, tehát az ezen vakmezőtől jobbra eső 75 fehér mezőbe, valamint az alája kerülő fehér mezőbe is kellett (az esetek túlnyomó részében) egy-egy sorszámot beírni, mint ez pl. az 1. ábrán a (38) és (13) vagy a (32) és (37) számokkal jelölt fehér me- 80 zőknél látható. Ezzel szemben az új megoldásnál a (38) és (43) számok helyett a (34) számnak megfelelő egyesített (f) mező egymagában pótolja a két sorszámot, míg a (37) és (32) sorszámoknak megle- 85 lelően, a 2. ábrán a (28) sorszámmal megjelölt egyesi le Lt (f) mező az 1. ábra (37) és (32) sorszámait helyeltesiti. A megtakarítás kizárólag a számjegyek szedési munkájában kb. 10—25q/o-oL jelent. 90 A szedési munka további leegyszerűsítését biztosítja az, liogy az 1. ábrán látható (e) szedési elemek helyett olyan kész (f) szedési elemek alkalmazhatók, amelyek a (c) üreget kitöltő, a felső felületén a szám- 95 jegyeknek megfelelő helyen mélyített (negatív) számjegyekkel ellátott tömbök (4. ábra) vagy az egyesített mezőt teljesen vagy túlnyomórészt kitöltő kiemelkedő számjegyekkel ellátott tömbök (5. ábra). 100 A számjegyeken kívül külön jelölést vagy jelöléseket hordozó pl. köralakú jelzést a 6. ábra mutat. A 6. ábrán az egyesített (f) mezőnek a körön kívül eső része pontozott. Teljes általánosságban az egyesített 105 (f) mező megkülönböztető jelölésére pontozás, figurális jel, mérleni idom, stb. használható. Az esetleg egymás mellé kerülő fekete-alapú vagy vonalkázott, pontozott (f) mezők közötti fehér közök biztosítására 110 a 7. ábrán látható szedési elem felső lapján köröskörül az (fl) bemetszés van. A találmány továbbá azt az előnyt is biztosítja, hogy az eddig más célra fel nem használt vakmezőket még további rejtvény- 115 feladatokhoz is lehet hasznosítani olymódon, hogy a sorszámokon kívül még a rendelkezésre álló szabad felületen más