115715. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpafej

3Iejíjelent 15)37. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÚSAG SZABADALMI LEIRAS 115715. SZÁM. VJI/h. OSZTÁLY. — 1. 3fí(i2. ALAPSZÁM. Izzólámpafej. Egyesült Izzólámpa, és Villamossági R. T. újpesti cég. A bejelentás napja 1936. évi február hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi február hó 22-ike. Ismeretes, hogy 30 Volt-nál nagyobb feszültségekre és főleg nagyobb, pl. 220 Volt-os -hálózati 1'eszüllségekre való. vagy hálózati feszültségről ellenállás közbeikla-5 lásával táplált gáztöltésű villamos izzólámpákban a lámpa kiégésekor ívképződés szokott fellépni és hogv olyan lámpákban, amelyek izzóieste kettős vagy többszörös csavarvonalalakú drótból áll. különleges 10 rendszabályok alkalmazása híján. ily robbanásszerű kiégés aránylag gyakran lép fel. mert az, ívkisülés átugrik a lámpa; elektródáira, azokat elolvasztja és a lámpát elpusztítja, mely esetekben az ezL előidéző 15 áramerősség olyan nagy is lehel, hogy a lámpát lápláló vezetékben levő biztosíték kiég. Ilv rövidzárlatok elkerülésére tudvalevőleg egyik vagy mindkét árambevczeilő-20 drólba iktatóit, vagy magái a be,vezetődrótot alkotó olvadó biztosítékot, vagy oxidációs biztosítékot építettek be az izzólámpa fejébe. Ezt a biztosílékdróloL ugyanúgy. mint az árambevezető,drótot, a lej-25 ben levő érintkezési lemezkéhez, melynek nyílásán áthalad, forrasztó ónnal szokták megerősíteni. Ennek a szerkezetnek az ,a hátránya, hogy a lemez ke nyílásába és így a lámpa-30 fej belsejébe, többé-kevésbé benyomuló forraszanyag a biztosítódrótot illetve az árambeivezdődrótot felső vége környezetébem körülveszi és a biztosíték működése alkalmával megolvad és elpárolog, vagy 35 szétporlad, mert a szokásos forraszanyagok olvadáspontja aránylag alacsony. A forraszanvagokként használatos óloni-ónötvözetek ugyanis kb. 135 C" és 210 C° között olvadnak, míg a kadmium olvadáspontja 320 C". A biztosítékdrót működésbe, lé- 40 pésekor felszabaduló hőmennyiség. sőt biztosítékkal el nem látott lámpáknál gyakran az ív nagy áramerőssége folyjláni a bevezetőd ró tban fejlődő, má,r számotlevő ellenállás-meleg a. forraszt az érint ke- 45 zési helyen megolvasztja és azt tapasztaltuk, hogy már kis mennyiségű olvadt és elporlasztott fém vagy jól vezető fémgőz is elegendő ahhoz, hogy az áram vezetését átvegye. E felismerésünk szerint tehát a 50 fejben előálló féiiyív nagyrészt a forraszióanyag részecskéinek vagy gőzeinek hatása folytán lép fel és/vagy vesz fel igen nagy á r a m er őss ége ké t. A fejben az ív mindig az áramvezető 55 lém alkat részek között lép fel, így például az Edison-fejben a középső árambozzávezetés. illetve a hozzá kapcsolt drót és a csavaros áramvezető hüvely között és annál nagyobb áramerősségeket ér el, mi- go nél kisebb ellenállású és egymástól minél kisebb távolságra levő fémrészek között jön létre. Oly fejeknél. amelyekhan az áramhozzávezetés két szigetelőanyagba ágyazott érint- 65 kezesi lemezke útján történik, amelyek a fej hüvelyétől, amely ugyan veze,lőanyagú, de az izzótestliez való áramhozáveeíésben részt nem vesz,, el vannak szigetelve, mint pl. a Swan-fejnél. szintén felléphet a fej 70 hüvelye és valamely árambevezető közti veszélyes ívképződés. mert a vezetőanyagból (pl. sárgarézből) való hüvely a legtöbb esetben biztonsági okból földelve van. Ott tehát, ahol a láp vezeték egyik sarka szin- 75 lén földelve van, az egyik hozzávezető-