115705. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda és eljárás előállítására

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115705. SZÁM. Vll/'i. OSZTÁLY. M. 4911. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű katóda és eljárás előállítására. Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft cég" Berlin. A bejelentés napja 1935. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi január hó 4-ike. Ahhoz, hogy közvetett fűtésű, katódák fűtésére a teljes hálózati feszültséget előtétellenállások ós előkapcsolt transzformátorok nélkül kihasználhassuk, igen 5 nagy -feszültségű fűtőtestek kellenek. Mivel valamely adott méretű és előírt üzemi hőmérsékletű katóda fűtése mindenkor egy bizonyos, meghatározott wattmenynyiséget igényel, a fűtőfeszültség növe-10 kedtekor a fűtőáram erősségét csökkenteni kell. Ha tehát a fűtőtest fémhuzal, akkor ennek viszonylag hosszúnak és vékonynak kell lennie. Az ilyen huzaloknak elhelyezése a katóda szigetelőtestéiben 15 sima vagy csavarmenetes huzalok alakjában jelentékeny nehézségeket okoz, különösen, ha emellett a katóda és a fűtőhuzal között magas hőmérsékleteken is elegendő szigetelést akarunk biztosítani. 20 Már mostan a fűtőtest hosszának csökkentése annak a katódában történő elhelyezését jelentékenyen megkönnyítené és ezért bélszerű lenne nagyobb fajlagos ellenállású anyagok felhasználása, Ilyenek-25 ként első sorban fém- és szénporoknak és s-zigetelő oxidoknak keverékei jönnek figyelembe. Az efajta anyagokból készült fűtőtestek azonban nem váltak be, mert ellenállásértékeik igen változóik. 30 Azt találtuk már most, hogy közvetett fűtésű katódákhoz kerámiai úton jó (fűtőtesteket állíthatunk elő vezető és magas hőmérsékleten nem vezető oxidok keverékeiből. Az oxidoknak magas olvadáspon-35 túaknak kell lenniök és a mindenkori üzemi feltételek mellett vegyi összetételüket változatlanul meg kell tartaniok. Az ilyen oxidok kedvező tulajdonságai valószínűleg azon alapulnak, hogy egymást kölcsönösen többé-kevésbé oldják. Ezzel 40 a vezető és nem vezető alkatrészek kezdeti szemesenagyságának befolyása elmosódik, iigy hogy az oxidkeverékekből előállított ellenállástestek ellenállásértékei a kezdeti szemcsenagyságtól függetlenül 45 azonos keverési arány és azonos égési feltételek mellett egyenlők. Különösen kedvező eredményeket kapunk olyan oxidkeverékkel, melyeknek alkatrészei oxidáló környezetben való égetéskor egymással 50 olyan vegyületeket alkotnak, mint amilyenek a titanátok, vanadátok, niobátok vagy nranátok. Az, ilyen vegyületek képződése folytán valószínűleg az alkatrészeknek különösen 55 finom, molekulás eloszlása létesül. Jó fűtőellenállásokat kapunk akkor, ha a keverékeket pl. a következő oxidokkal állítjuk elő: Titánoxid TiOx, ahol x nagyobb, mint 1, de kisebb, mint 2, berilliumoxid- 60 dal BeO, kalciumoxiddal CaO és különösen magnéziumoxiddal MgO, vanádiumoxid V2O.1 vagy niobiumoxid NbaOs aluminiumoxiddal AI2O3 vagy krómoxiddal CrnO.i. továbbá urániumdioxid UO2 65 tóriumoxiddal TI1O2, cirikoniuimoxiddal ZrOs

, hafniumoxiddal Hf02 vagy kovasavval SiOa. Különösen jó eredményeket ad titániumoxid és magnéziumoxid keveréke. Az, említett anyagokból egyidejű- 70 leg többet is alkalmazhatunk, így pl. alummiiumoxidot és magnéziumoxidot titánoxiddal együttesen Vagy pedig aluminiumoxidot és magnéziumoxidot titánoxiddal ós vanádiumoxiddal együtt vagy 75 pedig az anyagokat másképen is tehet-