115695. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő eljárás
MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 115695. SZÁM. 1V/Í. OSZTÁLY. Jtt. 6870. ALAPSZÁM. Gőzfejlesztő eljárás. Ramén Torsten mérnök, Örebro (Svédország'), úgyis mint az Aktiebolaget Raméus Patenter Örebro-i cég1 jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi november hó 28-ika. Svédországi elsőbbsége 1934. évi november hó 30-ika. A találmány olyan gőzfejlesztő eljárás, amelynél valamely magas forráspontú alkalmas oldatba gőzt vezetünk és a gőznek az oldatban végbemenő elnyelésénél ke-5 letkező hőt más nyomású és hőfokú gőz fejlesztésére használjuk. Amikor a gőzt az oldatba vezetjük, ez felhígúl. A folyamat folytonos fenntartásához tehát az oldatot újra töményíteni kell. Már különböző eljá-0 rásokat javasoltak, melyek szerint bizonyos mennyiségű oldatot, mely az oldatban, időegységenkint elnyelt gőztömegnek felel meg, koncentrátorrendszeren időegységenkint átvezetnek és eközben pl. kívülről be-5 vezetett hővel töményítenek, úgyhogy az oldatból ugyanannyi gőzt hajtanak ki, mint amennyit az elnyelt, majd az így tömény í tett oldatot visszavezetik az abszorberhez. !0 Ajánlották a koncentrátor kialakítását közvetlen tüzelésű gőzkazánként, továbbá ajánlották azt is, hogy az oldat töményítése nagyfeszültségű vízgőz segélyével, közvetett hevítéssel történjék, amikor is a víz-25 gőzt a koncentrátorban elhelyezett csőkígyón vezetik át. Minthogy az eddig javasolt elnyelőfolyadékoknak magas forráspontjuk van és minthogy rendkívül nehéz olyan anyagot 30 találni, amely a szükséges magas hőfokon az oldat támadó hatásának ellenáll, gyakorlatilag nem lehet a koncentrátort közvetlen hevítésű gőzkazánnak kialakítani. Az ilyen gőzkazán gyártását már az is megnehezíti, hogy a kazánnak nagy nyomáson kell dolgoznia és az e célra elképzelhető tartós acélötvözeteket csak igen nehezen lehet megmunkálni. Az oldat töményítése nagyfeszültségű vízgőzzel végzett közvetett hevítéssel pe- 40 dig abba a nehézségbe ütközik, hogy a gőz nyomásának igen nagynak, kb. 100 atm.-nak sőt még többnek kell lennie, hogy hőmérséklete az oldat magas forráspontját meghaladja, amihez drága és nehézkes, 45 nagynyomású kazántelep volna szükséges. A találmány szerint a hígított oldatot teljesen vagy részben az oldatnak olyan folyadékkal való közvetett hevítésével töményítjük, amelynek forráspontja légköri nvo- 50 máson magasabb az oldaténál de legalább 175 C° és amely forráskor nem bomlik. E hevítőíolyadék természetesen aránylag olcsó és mérgező hatástól mentes legyen, továbbá ne támadja meg azt az anyagot, 55 amelyet a gőzkazán és a csőkígyók gyártásához használunk. A találmány szerint előnyösen ilyen hevítőfolyadékként difeniloxidot alkalmazunk, mely az összes fenti követelményt kielé- 60 giti. Vizsgálatokból kitűnt, hogy a kereskedelemben jelenleg kapható ipari difeniloxid forráspontja légköri nyomása kb. 260 C° 1 atm. túlnyomáson a forráspont kb. 293°, 65 2 atm. túlnyomáson pedig 313°. A vegyileg tiszta difeniloxidra az irodalomban 288° forráspontot adnak meg légköri nyomásom A difeniloxid forráspontja tehát már igen kicsiny nyomáson meghaladja vala- 70 mennyi oldat forráspontját, amelyeket eddig hőmennyiségek átalakítása végett gőz
