115691. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és katalizátor értékes szénhidrogének előállítására desztillálható széntartalmú anyagoknak hidrogénező gázokkal való kezelése útján

l.löGÍM. szulfidokat nem oxidáló gázokkal ós magas hőiokon fogaiialosíloll utókezelésnek vél­jük alá. úgy azoknak kalalizálor céljaira való használhatósága még tovább fokoz-5 haló. Néha előnyösnek mutatkozik, ha az említeti kicsapott poliszullidokat magasai)!) hőmérsékleten, célszerűen nyomás alalt. szulfid képzőszerek. pl. kénhidrogén, beha­tásának vetjük alá. 10 A poliszulfidok előállítását célszerűen ki­csapással, pl. valamely savval, pl. kén­savval, való kicsapással foganatosítjuk a temek ammo 11 iu m vegy ü 1 e tei n e k oldalai!) ól, különösen a tiosavak ammouiumsoinak ol-15 dalaiból, mini amilyen pl. az ammonium­liomolibdát. A találmány szerint alkalma­zandó fémvegyülelek. pl. a molibdén am­inő n i u m vegy ü 1 e t e i o 1 d a l a i n a k k é szil ésé n é I kívánatos ügyelni arra. hogy elegendő ma-20 gas hőfokokai alkalmazzunk ahhoz, hogy az oldás kellő gyorsasággal menjen végbe, de elkerüljünk olyan hőmérsékleteket, me­lyek az oldalból bármily jelentékeny meny­nyiségíí ammónia vagy kénhidrogén fej-25 lődésl idéznének elő. Az ammoniumvegyü­leleknek liosókká. pl. aminoniummoübdát­nak ammoniumtiomolibdátlá való átalakí­tásánál. amit például anunoniumszulfid kénhidrogéntarlalmú vizes oldalának hoz-30 záadásával végzünk, célszerűen alacsony hőmérsékleteket alkalmazunk. Ez a hőmér­séklet azonban célszerűen ne legyen olyan alacsony, hogy pl. az ammoniumtiomoiib­dát számbajövő kikristályosodását idézze 85 elő. Előnyös továbbá, ha enné! a művelel­nél 'légkörénél nagyol)!) kén hidrogén­nyomás alalt dolgozunk, hogy az ol­dás sebességéi és a kén hidrogénnek mennyiségél az oldalban fokozzuk. A 40 különböző reagáló anyagok koncentrá­cióját célszerűen úgy választjuk meg. hogy végeredményben pl. a képződött am­inőn iumtiomolihdálnak legnagyobb része a kicsapási műveletig oldalban maradjon. Ha 45 kívánatosnak mutatkozik, hígabb oldatokat is használhatunk. Általában célszerű, ha hűtésről gondoskodunk oly mértékben, hogy a folyadéknak a sav hozzáadásakor fejlődő hő hatása folyláni forrását meg-50 akadályozzuk. Az alkalmazol! sav tömény­sége tetszésszerinli lehel és koncentrált sav nyerhet alkalmazási. A kicsapási műve­lelnél a kénsavai egészben vagy részben más savakkal, pl. sósavval, salétromsavval; 55 ecetsavval vagy lószforsavval helyettesít­hetjük. Az oldalból, melyből a kicsapolt poliszulfidot. pl. molibdénlriszulfidol. el­különítettük. alkalmas műveletek segélyé­vel visszanyerhetjük az ammóniái vagy a kénhidrogénl vagy mindkettőt és a vissza- 60 nyert hatóanyagokat friss halóanyagok hoz­záadásával vagy e nélkül felhasználhatjuk az oldási műveletnél, ahol azokat pl. újonnan adagolt molib:lénoxiddal és vagy valamely előző oldási műveletből fölösleg- 65 ben maradt, fel nem oldódott moiibdén­oxicíüal hozzuk reakcióba. A kicsapolt poliszullidokat célszerűen megtisztítjuk az összes nem kívánatos szennyezésektől és kalalizátormérgeklől, 70 melyek esetleg jelen vannak, pl. mosás útján. A kicsapott poliszullidokat. mini pl. a molibdén poliszulfidot. közvetlenül felhasz­nálhatjuk liidrogénezéshez való kalaüzá- 75 torként, azonban kalalizises hatékonyságu­kat előnyösen fokozhatjuk, ha a csapadé­kot magas hőmérsékletre, pl. moübdénpoli­szulíid' esetéhen körülbelül 1150- 375 (> fölé hevítjük, mely hőmérsékleten kris- 80 lályos szerkezein alacsonyabb szulfiddá való átalakulás következik be. A kicsapolt poliszulfidot előnyösen legalább 50—101) (>-al magasabb hőfokra hevítjük, mint amely reakcióhőfokon a kapott katalizátort 85 használni lógjuk. Ez a hőfok 550—600 C" vagy még magasabb hőfok lehet. A he­vítést lényegileg mindenféle nem. oxidáló atmoszférában foganatosíthatjuk, pl. kö­zömbös (iners) gáz-atmoszférában, nilro- 90 gén-atmoszférában, szénhidrogén gőzökben és máseflélékben. vagy pedig valamely szulfidképző közeg atmoszférájában, pl. kénhidrogén-almoszl érában. A kicsapott poliszulfidot célszerűen hiilrogén-almoszfé- 95 rában hevítjük és oly hőfokig, mely maga­sabb annál a reakcióhőfoknáI, melynél azt használni fogjuk, mely hevítést azért, vé­gezzük, hogy az említeti kristályos szer­kezetűvé való átalakulást lényegileg lelje- 100 sen elérjük. A kapott katalizátort, pl. mo­libdénkalalizátorl. ezután alkalmas alakba (formába), pl. Lablellákká. briketté, koc­kákká, rudacskákká. vagy egvéb alkalmas alakdarabokká sajtolhatjuk, númr'llelt aki- 105 talizátor fenti alakjai a használatban a reakcióban résztvevő anyagok nagv sebes­sége és magas hőfok mellett is megtartja. A katalizátorok előállítására a fenlismer­lelell találmány szerinti eljárás általános- 110 sághan alkalmazható a periódusos rend­szer V., VI. vagy VII. csoportjaiba tar­tozó fémekre, beleértve a vanadiumol. kró­mot, molibdént, wolframot, uránt és reniu­rnol is. A kész katalizátort a hőkezelés 115 ulán. pl. a raktározásnál, előnyösen állan­dóan valamely nem oxidáló atmoszférá­ban tartjuk. Ugy is járhatunk el, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents