115680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sérült légtömlőkből a levegő kiáramlását megakadályozó anyag előállítására

MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI RTRdSÁO SZABADALMI LEIRAS 115680. SZÁM. Xl/h. (XX/c.) OSZTÁLY. — K. 13236. ALAPSZÁM. Kijárás sérült légtömlőkből a levegő kiáramlását megakadályozó anyag előállítására. Krausz József vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi december hó 7-lke. Már ismeretesek oly anyagok, melyek­kel légtömlők, különösképen pedig gép­járműivek kerekein alkalmazott légtöm­lők belső felületét vonják be1 abból a cél­ból, hogy azok megsérülése esetén, pl. ha 5 a tömlőbe szög hatol, a levegő ne áramol­hassák ki a tömlőből. Az eddig ismeretessé vált ilyen anyagok azonban a gyakorlat­ban nem tudtak elterjedni, mert oly hí­ganfolyók voltak, hogy a bevonat a tömlő 10 nyugalmi helyzetében annak alján össze­gyűlt, vagy ellenkezőleg, a bevonat meg­szilárdult és így feladatának nem tehetett eleget. További hátrány volt a Ive vonat nagy súlya, költséges volta, stb. 15 A találmány szerinti eljárás a gyakor­lati követelményeket kielégítő bevonat gyártását teszi lehetővé, mellyel a fenti hátrányokat kiküszöbölhetjük. A találmány szerinti anyagot vulkani-20 zált gumiból, előnyösen hulladékgumiból állíthatjuk elő, mégpedig felhasználha­tunk mind tömlőgumit, mind pedig ab­roncs-, illetve futófelületgumit, melyről a vászonbélést, illetve betétet természetesen 25 eltávolítjuk. Tapasztalat szerint jó ered­ményeket altkor érünk el, ha nagyobb mennyiségű őrölt tömlőgumihoz kisebb mennyiségű őrölt futófelületgumit adunk és ezt a keveréket 45 súlyszázaléknál nem 30 több gyantaporral és pulii főanyaggal, pl. kevés faktisszal elkeverve legalább 140 és legfeljebb 180 C°-ra hevítjük. Ilymó­don egyenletes, rugalmas, tapadós, tömör de nyúlós anyagot kapunk. Példa. 40—60% tömlőgumit, 5—15% futófelü­letgumit, 25—45% gyantát és 2—3% fak­tiszt az egész massza súlyára vonatkoz­tatva porrá őrölünk illetve aprítunk. Elő­nyösen természetes gyantát haszna- 40 lunk, pl. világos gyantát (görög gyantát) és bármilyen faktiszt. A finoman elkevert port zárt edényben 160—170 C°-ra hevít­jük és addig tartjuk ezen a hőfokon, amíg a por az említett szilárd, de nyúlós és ta- 45 pados tömeggé nem alakul. Ha, a zárt edénybea kevés levegő is van, ez a ter­mék minőségét nem rontja. A gumiporok egy részét nyersgumival is pótolhatjuk, de ez az anyag minőségének 50 rovására megy. A szükséges gyantameny­uyiséget részben vagy egészben gyanta­olaj alakjában is adagolhatjuk és ez eset­ben a külön puhítóanyag (faktisz) termé­szetesen fölösleges. A faktisz helyett egyéb- 55 ként növényi olajokat, pl. lenolajat is hasz­nálhatunk. Az anyagok megőrlése nem feltétlenül szükséges, de ha darabos kiin­dulási anyagot használunk, előnyös a megolvadt anyagot kavarni. A kavaró- 60 szerkezetnek a zárt edény belsejében kell lennie. A fenti eljárással készített anyagot leg­helyesebben úgy visszük a tömlőbe, hogy (amennyiben a tömlőnek nyílása nincsen) 55 azt egy helyen felmetsszük és ezen a nyí­láson át a tapasztalati úton megállapított mennyiséget töltőgéppel, pl. végnélküli szállítócsavarral működő töltőgéppel be­hajtjuk a tömlő belsejébe. A nyílást az- 70 után vulkanizálással elzárjuk, majd a masszát kézzel vagy géppel kívülről tör­ténő nyomkodással vagy hengerléssel egyenletesen elosztjuk, úgyhogy az kb. 1—6, de előnyösen 2—3 mm-es réteget al­kot a tömlő belső felületén. Lehet azonban 75

Next

/
Thumbnails
Contents