115620. lajstromszámú szabadalom • Zuhanyozó berendezés

Megjelent 1936. évi december lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1156ÜO. SZÁM. XXI a. OSZTÁLY. — W. (iő77. ALAPSZÁM. Zuhanyozó berendezés. Weitzenhoífer Klára háztartásbeli Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március hó 5-ike. Nyomott vizet vezető v í z ve ze tékh á I óz át­lát nem rendelkező helyen, tehát ott, ahol a fürdésre és mosakodásra szükséges vizet kútból veszik, egészségi és tisztasági szem­pontból fontos, hogy legalább zuhanyfürdő álljon rendelkezésre. Vidéki csendőrlak­tanyákban, kaszárnyákban, vendégfogadók­ban, stb. sokszor igen körülményesen old­ható csak meg a gyakori fürdés problé­mája,. A találmány oly szállítható zuhany, mely néhány könnyen szétszedhető- és összerak­ható alkatrészből áll cs ott, ahol víz sze­rezhető, zuhanyfürdőt lehet vele venni, még akkor is, hogyha nyomott vizet vezető víz­vezetékhálózatunk nincs is., hanem a vizel kútból kell szerezni. A találmány egy célszerű kivileli példá­ját a csatolt rajz mutatja. Az 1. ábrán a berendezés oldalnézete rész­ben metszve van feltüntetve. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén fektetett metszet. A 3. ábra a berendezésnek az 1. ábrához képest 90°-a,l elfordított, részben metszett, töredékes oldalnézete látható, míg a 4. ábra a hozzá való felülnézetét szem­lélteti. A találmány, lényegileg, a zárt (A) víz­tar lányból. az utóbbi felső részével kap­csolatos, zárt (B) légtartányból, az (A)víz­tartányba, belső terének lehetőleg mély pontján torkoló, felső végén (D) zuhany­rózsával ellátott, felszálló (C) csővezeték­ből és a légtar lányba nyomott levegőt jut­tató (F) légsűrítőből áll. Ha az (A) tartányba vizet öntünk és az (F) légsűrítővel a (B) légtartány leve­gőjének nyomását növeljük, tikkor a sűrí­tett levegő nyomása az (A) tartány vízét, ÍO a (C) felszálló vezetéken át, a (D) zuhany­rózsába nyomja, honnan az zuhany alak­ban lehull. Az (A) tartány fémlemezből készült és teljesen zárt. Alsó (11) fala pl. három (11a, 45 11b, 11c) helyen ki van hajlítva és a lar­tánynak biztos felfekvési nyújt. A felső (12) fal tálalakú homorulata a zuhany le­csöpögő vizét van hivatva felfogni. Az (A) tartányba, annak felső szélén, 50 (13) csővezeték torkol, amelynek szabad végére (14) beömlő tölcsér csatlakozik. A (13) csővezetékbe épített (15) elzárócsap­pal az (A) tartány légmentesen zárható. Az (A) tarlányhoz, felső pereme mentén, 55 egymástól — célszerűen — 120°-ra, egy-egy csővezeték csatlakozik. Ezek közül kettő, a feltüntetett példában az (E, E) csövek, felső végükkel a, (B) légtartányba torkol­nak és az utóbbi lartószervei gyanánt is 60 szerepelnek. Az (E, E) csöveket szilárd­sági szempontból magasságuk egy, ill. két harmadában az ívalakú (El, E2) csövek köthetik össze, amelyeknek belső tere az (E, E) csövek bellerével közlekedik. A bar- 65 madik felszálló cső: a (C) csővezeték alsó vége az (A) tartány belső terének vala­mely mély pontján, célszerűen, a (11) fe­néki ap (11b) kidudorodásának fenekén torkol (Cl) az (A) tartány betterébe. A 70 (C) felszállóvezeték felső vége az (A) tar­tány középpontja fölé vau hajlítva és a (D) zuhanyrózsába torkol. A (C) csőve­zetékbe (C2) elzárócsap van építve. Az (A) tartányhoz vagy az utóbbihoz 75 csatlakozó légteret határoló (E, El, E2,

Next

/
Thumbnails
Contents