115608. lajstromszámú szabadalom • Gyújtófej gyakorlólövedékhez

Megjelent 1936. évi december lió 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115608. SZÁM. XlX/c. OSZTÁLY. — M. 10650. ALAPSZÁM. Gyújtófej gyakorlólövedékhez. Moro Friedrich mérnök Wien. A bejelentés napja 1935. évi november hó 11-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi november hó 2-ika. Vakra szerelt gyakorlólövedékek sok esetben elvesznek, rendszerint azért, mert a puha tajajba mélyen befúródnak és így nem találhatók meg. A találmány olyan 5 gyújtófej, melynek testében elég erős töltet van ahhoz, hogy a becsapódáskor robbanva a talajban olyan ellennyomást létesít, mely gáznyomás a lövedéket a talajfelszín fölé visszadobja. A találmány sze-0 rinti gyújtó továbbá azt a további előnyt nyújtja, hogy a lövedék becsapódásának helyét jelzi. Ha ezenkívül a gyújtófejben még gyulócsövet, vagyis robbanótöltet gyújtásához alkalmas anyaggal, pl. fekete 5 lőporral töltött csövecskét is alkalmazunk, akkor az a levegőben való robbanást utánzó fehér füstfelhőt is ad. A gyújtófej mindenfajta lövedékben alkalmazható, függetlenül attól, hogy azt sima, vagy vontcsövű fegy-0 vérből lőjük ki. A találmány értelmében továbbá a gyújtófej felső része olcsó, könnyen alakítható és könnyen szétrombolható anyagból (pl. fából, bakelitből, papirosmasszából, stb.) 5 készíthető, úgyhogy a gyújtófej újbóli felszerelése végett csak ezt a részt kell pótolni, illetőleg működésre képessé tenni. A rajzban az 1—4. ábrákban több kiviteli példát met-3 szetben mutatunk be. A gyújtófej testének fából, vagy más hasonló anyagból készült felső (a) részében, melyet a fémes alsó (r) részben csavarmenet rögzít, (d) robbanótöltés hüvely j van elrendezve. Az (a) és (r) részek együtt képezik a gyújtófejet. Ez a robbanó töltéshüvely (m) szegélyével az (a) gyújtófejtestben függ, tehát az 1. és 2. ábrákban feltüntetett nyíl irányában nem mozdulhat el. 40 A nyíllal ellentétes értdlmü mozgást a kétszárú (f) biztosíték és az (i) drótbiztosíték akadályozza meg. A gyújtófej (a) részének szájnyílásában tölcsér módjára befelé hajlított (b) tű- 45 tartólemez és a (c) tű (gyúszeg) vannak elhelyezve. A (c) tű az (e) gyutacs központos furatába nyúlik, mely furat a tűt vezeti. Az (a) gyújtófejrészben lévő (f) biztosíték úgy fekszik a tűt tartó (b) le- 50 mez és a tű (n) feje alatt, hogy a tűt tartó lemezt nem lehet benyomni. A gyújtófej csak akkor éles. ha az (f) biztosítékot az (a) gyújtófejrészből eltávolítjuk. Kilövéskor a gyújtófejtestben nincs el- 55 mozdulás. Repülés közben a (d) robbanó töltést az (i) drót a rajzolt helyzetben rögzíti. Ha a lövedék becsapódik, akkor vagy behorpad a tűhordozó lemez, miközben a 60 (c) tű hegye az (e) gyújtó (o) gyutacsát megszúrja, vagy a (d) hüvely tehetetlensége következtében elnyírja az (i) drótot és előre! esik. Ebben az esetben az (o) gyutacs a (c) tű hegyébe ütközik. A (c) 65 tű a nyíl irányával ellentétes értelemben nem tolódhat el, mert ebben a tűhordozó lemez feltüntetett kúpos kialakítása, mely a lemezt merevvé teszi, meggátolja. Az (o) gyutacs a leírt két eset mindegyikében 70 robban és felrobbantja a (d) hüvely (k) töltését, minek következtében az egész gyújtófej a lövedék (r) szájtokjából kirepül. Nagyobb kaliberű lövedékeknél a (d) 75 hüvelyben lévő (k) töltet már nem elég