115607. lajstromszámú szabadalom • Vezetőszalaggal felszerelt lövedék

Megjelent 19ÍÍ6. évi december lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115607. SZÁM. XIX/c. OSZTÁLY. — 31. 10647. ALAPSZÁM. Vezetőszalaggal felszerelt lövedék. Moro Friedricli mérnök Wien. A bejelentés napja 1935. évi november hó 11-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi november hó 2-ika. A lövedéken helytállóan elrendezett ve­zetőszalagokon és központosító szalagokon kívül ismeretesek rugalmas vezetőszalagok is. amelyek a lövedék egy hornyába fek-5 tethetők és amelyek a lövéskor fellépő gáz­nyomás hatása alatt a cső belső fala és a lövedék közötti teret eltömítik. Ezeknek az utóbb említett vezelőszala­goknak különösen hajlított aknáknál az 10 az előnyük, liogy a lövedéknek az akna­vető csövébe való beejtésekor a levegő el­távozását lehetővé teszik úgy, hogy a löve­dék oly gyorsan sülyed, hogy a gyúszeg működésbe lép. Sok esetben azonban kí-15 vánatos, hogy a lövedéknek rögzített ve­zetőszalagja legyen, mely oly jól tömit, hogy a lövedék a csőben dugattyúszerűen tömit. Hogy az ilye; n utóbb említett lövedékeket 20 szükség eisetén a csőbe való beejtés útján is kilőhessük, a találmány értelmében csak az egyik, célszerűen az elülső vezetőszalag­nak adunk olyan átmérőt, hogy az a cső­ben szorosan járjon, anélkül, hogy del'or-25 málódnék. Ennek folytán csak ezt az egyet­len vezetőszalagot kell eltávolítani, ami a vezetőszalag átmetszésével egyszerűen és könnyein eszközölhető. A többi vezetőszalag a lövedéknek kellő sebességű sülyedését 30 már ne|m akadályozza. Hogy a szalag átmetszését megkönnyít­sük, a találmány értelmében a lövedék ke­rületének egyik helyén a vezető szalag hor­nyát keresztező hornyot létesítünk, mely 35 oly mély, hogy a vezetőszalag hornyának fenekét eléri. Ha e horonyba vésőt veze­tünk, akkor a vezetőszalag egyetlen ütéssel átvágható és hornyából kiemelhető. A rajz a találmány szerinti megoldás eigy kiviteli példáját az 40 1. és 2. ábrákban részben metszetben mutatja. Az 1. ábrában (a) a lövedék, amelynek központosító (c) hengerében (bl, b2) és (b3) hornyok vannak. Ezekre a hornyokra 45 keresztirányban halad a (d) horony. Hosz­sza akkora, hogy az csak a két le>gelüiső (rl) és (r2) központosító gyűrűt metszi ál. Egyébként a horony mélysége ugyan­akkora. mint a (bl, b2) és (b3) hornyok 50 mélysége. Az (rl—r4) központosító gyű­rűk átmérője kisebb, mint az aknavető vagy az ágyú csövének belső átmérője úgy, hogy a lövedéknek a csőben való csúszá­sakor a levegő a központosító gyűrűk és 55 a cső között gyorsan eltávozhat. A köz­pontosító gyűrűk és a cső belső fala kö­zötti hézagot (M-val jelöltük. A 2. ábrabeli esetben a lövedéknek elülső (bl) hornyában, a lövedék egész kerületére 60 kiterjedő önmagában zárt (f) vezetőszálag van. Az (f) vezelőszalag elzárja tehát a (tí) hornyot. Az (f) szalagot célszerűen vörösrézből, vagy hasonló tulajdonságú anyagból készítjük. 65 Az (f) vezetőszalag külső átmérője csak kevéssel kisebb, mint az (e) cső belső átmérője. Az (f) vezetőszalag és a cső belső fala között megmaradó játékot ő 1-el je­löltük. Ez a játék oly kicsiny, hogy a 70 lövedéknek a csőben való csúszásakor a levegő onnét csak igen lassan távozhat. A lövedék tehát a csőben dugattyu mód­jára mozog. Ha az (f) vezetőszalagot a lövedékről el 75 akarjuk távolítani, akkor a vezetőszalagot

Next

/
Thumbnails
Contents