115599. lajstromszámú szabadalom • Villamossági különösen olajjal töltött villamos készülékekhez

jobb vezetését az áramlási csatornának megfelelő méretezésével és. a (20) és (21) lemezek ter élőé Leinek elrendezésével, illetőleg kialakításával befolyásolhatjuk. 5 A 4. ábrában feltüntetett példakónti kiviteli alaknál a (33) úszóval a (30) ernyőt helytállóan kötöttük össze. Ez az ernyő az olajáramot az úszónak az olajárammal párhuzamos felületei előtt elvezeti, úgy-10 hogy ezen a helyen a folyadék az úszó felületeinek közvetlen közelében gyakorlatilag nyugalomban marad. Ezek a felületek tehát az olajáram árnyékában vannak, viszont az olajáram sebességéből kelő letkező nyomás az úszón teljes egészében érvényesül és nagyságát a (30) ernyő méreteinek megvá!asztásával befolyásolhatjuk. A berendezés összes fent leírt kiviteli alakjainál gömbalaku úszó helyeit basáb-20 alakú úszót is alkalmazhatunk. A körkeresztmetszetű úszó lehet hengeres is. Az úszó teste célszerűen bádog és az lehet levegővel, gázzal vagy szilárd anyaggal töltve, vagy evakuálva. A töltőanyag fajla-25 gos súlya természetesen minden esetben kisebb, mint az olaj fajlagos súlya, hogy felhajlóerőt kapjunk. Az úszó fala célszerűen könnyű fémből, például alumíniumból van. Az úszó testének azon-30 ban nem kell feltétlenül üregesnek lennie, hanem az lehet egészében tömör test, oly anyagból, melynek fajlagos súlya kisebb, mint az olajé, p. o. parafából, amelyet az olaj behatásával szemben védőbevonattal 3" látunk el. Az úszó véghelyzeleit ütközőkkel korlátozhatjuk. Az úszó mindkét véghelyzsténél villamos érintkezők lehetnek elrendezve. Az úszó 40 véghelyzeleit korlátozó ütközők is kialakíthatók ilyen érintkezőkké. Ezt a megoldást mutatja az 5. ábra. A (43) úszó a vezérlő vagy jeladó áramkört kapcsoló (40) higanykapcsolócsövet hordja, amelyet a (43) 45 úszón (41) kengyel rögzít és amely a (44) higannyal az elbillen tett helyzetben kapcsolt (42) érintkezőket tartalmazza. Hogy a 43 úszó első elmozdulása felismerhető legyen külön (45, 46) érintkezőpárt 50 alkalmazunk és evégből azt az ütközőt alakítjuk ki érintkezővé, amelyre az úszó nyugalmi állapotában támaszkodik. Az ellenérintkező magán az úszón van. Ezeket az érintkezőket felhasználhatjuk arra, hogy 55 velők megállapítsuk azt az időt, amely szükséges az úszó első elmozdulásától a (40) higanykapcsoló működésbehozásáig. Az (1) házon megerősített (45) érintkező és a véle együttdolgozó, a (43) úszóval összekötött (46) érintkező a (49) vezeték 60-révén a (47) óra kiváltószerkezetének áramkörében van. Ha az úszó akár az olajtükör sülyedése, akár az, olaj sebességének előre meghatározott mértéken felüli növekedése következtében elmozdul, a (47) óra 65 kiváltószcrvénck (45, 46, 49) áramköre megszakad. A (47) óra addig jár, amíg a (43) úszó elbillentett helyzetében a (42) higanykapcsoló kapcsol. Az érintkezők záródása következtében az óra megáll. Az 7ö óra tehát az úszó önidejét mutatja. A mérőáramkört tetszőleges (48) áramforrásból tápláljuk. Az úszó önidejének megállapítása és beállítása azért fontos, hogy a villamos berendezés esetleges hibáit minél 75-gyorsabban észrevegyük és kiküszöbölhessük. A berendezést természetesen úgy kell megszerkeszteni, liogy ez az önidő a lehetőség szerint kicsiny legyen. Az óra továbbá tájékoztat afelől is, hogy az úszó küszöb- 80 érzékenysége mennyiben függ azoktól az intézkedésektől, amelyeket az olajviszkozitás behatásának kiküszöbölése végett a találmány értelmében tettünk. A felvett kiviteli példánál az úszó önide- 85 jét mérő érintkező berendezésnél az úszóház falában megerősített (45) érintkezőt csavarmenettel és szükség esetén az (1) falban elrendezett szigetelőperselyekkel rögzítettük. Ez az érintkező célszerűen a 90 ház falába becsavaró! t csap. A helytálló (45) érintkező számára előnyösen a vizsgálócsap alkalmazhatósága végeit elkészített furatot használjuk fel. A helytálló érintkezőt a faltól természetesen szigetelni 95 kell, ha az úszó maga a házzal vezető öszszekölletésben van. Külön szigolelőpersclyeknek a csavarmenetben való alkalmazása elkerülhető, ha az érintkező a ház falával vezető összeköttetésben van, ekkor 100 azonban az úszót kell a ház falától szigetelni. A higanykapcsolócsövet rendszerint az úszón erősítjük meg, így az is az olajáramban fekszik. Mivel az olaj a cső mel- 105 lett is áramlik, azon is ugyanazok a súrlódási erők keletkeznek, mint azt fent az úszónak az áramlás irányával párhuzamos falai kapcsán ismertettük. Ezek a súrlódási erők az úszó (4) csapja körül for- 110 gató nyomatékot adnak. A higanykapcsolócsövet az olaj ily behatása alól teljes mértékben úgy vonhatjuk ki, ha az úszótest belsejében helyezzük el, úgy amint az az 5. ábrából látható. 115 A fentemiitett nyomaték nagysága úgy is csökkenthető, hogy a higanykapcsolócsövet az úszó vagy a duzzasztócsappantyu