115586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék desztillálható széntartalmú anyagok roncsoló hidrogénezésére

2 1 15580. A hőmérséklet szabályozására alkalmazóit gáz hőmérsékletének, tekintettel a reakció exoterm voltára, általában alacsonyabbnak kell lennie, mint a megelőző tér-6 szakaszból távozó reakciólermékek hőmérsékletének, ha azonban arról van szó, hogy a hőmérsékletet emeljük, úgy hőmérséklete magasabb is lehet, mint az illelő reakciótermékeké. 10 Belső szerkezetekként gyűrűket vagy egymás fölé helyezett lemezeket alkalmazhatunk. melyek négyszögletes vagy egyéb alakú résekkel lehetnek ellátva, alkalmazhatók továbbá légcsavarszerűen. spiráli-15 san vagy lapátkerékszerííen kiképzett gyűrűk vagy kerekek vagy egyéb szélkerékhez hasonló szerkezetek is. Az említett reakciótérszakaszokat katalizátorral tölthetjük meg, azokat pl. rostélyokon elrendezve 20 és úgy, hogy két egymást követő lérszakasz között egy övet hagyunk. Ebben az övben eloszló szerveket rendezhetünk el. pl. halmazok alakjában. Bevezetendő gázként célszerűen liidro-25 gént választunk. Alkalmazhatók azonban hidrogéntartalmú gázok vagy egyéb gázok is, pl. nitrogén, mélán stb. vagy több ilyen gáz keveréke, ha azonban nem hidrogént, hanem más gázokat használunk. 80 ügyelnünk kell arra. hogy mennyiségük megfelelő legyen ahhoz a művelethez, metyhez azokat alkalmazzuk. Eljárhatunk úgy is. hogy gázolaj vagy gáxszénpép keverékeket vezetünk be. 35 Hogy a zavarokat biztonsággal elkerüljük. a bevezetett gáz mennyisége bizonyos esetekben igen tekintélyes lehel; a bevezetett hűtőgáz mennyisége pl. 5000 liter, bitumenes szénből való középolaj feldolgo-40 zásánál és 20.000 m3

hidrogénező gáz keringtetésénel elérhet óránként 10 12.000 m"'-L is. A találmány szerinti eljárás a reakció menetének messzemenő szabályozását teszi 45 lehetővé, minthogy a gáz szabályozása és adagolása igen könnyen ellenőrizhető. A csatolt rajz a nagynyomású övnek (zóna} gázokkal történő ellátására való berendezés egy példaképeni foganatosítási 50 alakjai szemlélteti. A reakciótér a (1) rostélyok szegélyével cgymástkövelő lérszakaszokra van felosztva. E lérszakaszok tartalmazzák a (3) katalizátort. A lérszakaszokat a közbehelyezett (5) keverőövek 55 választják el egymástól. A gázt. melynek hőmérséklete eltér a valamely előző térszakaszból távozó termékek hőmérsékletétől, a (2) csöveken át vezetjük be és az (1) belső szerkezetek segélyével bensőén összekeverjük a termékekkel, miáltal 60 elérjük, lipgy a következő lérszakaszba menő reagáló anyagok alkalmas és lényegileg egységes hőmérsékletűek. A találmány szeriül foganatosított roncsoló hidrogénezést az eddig erre a célra 65 használatos ismeretes reakciótéltételek mellett végezhetjük. így tehát a hőmérsékletiét rendszerint 3(50—550 0° közölt tartjuk, míg a, nyomás rendszerint 20 atm-náL különösein 50 alm-nál nagyobb, pl. 100, 70 200 alim. vagy miég nagyobb 1-eihet. A leírásunkban használt - roncsoló liidrogénczés> kifejezés különösen alacsonyabb forráspontú termékeknek magasabb forráspontú termékekből való előállítását 75 foglalja magában, mint pl. benziuinek középolajból való előállílásál. Magában foglalja továbbá pl. nyers fenoloknak és fenolos olajoknak könnyű szénhidrogénekké való átalakítását, kopogásmentes motor-80 hajló anyagok termelését az úgynevezeti aromalizáló és szerekezetálalakító hidrogénezési eljárásokkal (ahydrotbrming proccss.s lásd Ellis: «Hydrogenation of organic substances». 3. kiad.. 1930. c. mű tárgy- 85 mulatóját), valamint nehéz, közép és könnyű szénhidrogénolajoknak raffináló hidrogénezésél. A találmány szerinti roncsoló hidrogénezést előnyösen a szokásos katalizáló- 90 rok segélyével foganatosítjuk. Ilyen katalizátorokként példaképen különösen a periódusos rendszer 3—8 csoportjaiba Lartozó fémeket vagy azok vegyületeit említjük meg. így pl. a titánt, vanadiumol, man- 95 gánl, vasat, kobaltot, reniumot és különösen a 6. csoport fémjeit, mint pl. a. krómot, molibdén!, wolframot és uránt vagy pedig az óni. vagy ólmot. Előnyösen alkalmazható vegyületek a •nevezeti fémek oxid- 10C jai. hidroxidjai, szulfidjai, foszfátjai vagy halogénekkel képzett vegyületei. Az említed katalizátorok még cink-, magnézium-, kadmium- vagy bórvegvüleleket is tartalmazhalak. A katalizátorokat kicsaphatjuk hordozóanyagokra. mint pl. floridaföldre, aktív kovasavra. kovaföldre, aktív szénre, kokszra vagy előnyösen savval közömbösíletl és ha kívánatosnak mutatkozott, gőzzel ak- I" tiváll barnaszén-aprókokszra vagy alumiuiumoxidhidrálra vagy agyagra. Az ilyen katalizátorok elkészítésénél például úgy járhatunk el, hogy a hordozóanyagot a katalizátor oldatával itat- ilí iuk /impregnáljuk; vagy bepermelezzÜk. Alkalmazhatjuk péMául valamely molibdát vagy wolframál vizes oldalát vagy ón-