115571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi és állati olajok és zsírok és a zsírsavak egyéb gliceridjeinek nemesítésére

MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115571. SZÁM. XI/c. (IV h l., IV/e.) OSZTÁLY. — E. 4893. ALAPSZÁM. Eljárás növényi és állati olajok és zsírok és a zsírsavak egyéb gliceridjeinek nemesítésére. Di\ Eklnlrd Willy vegyész Berlin-Paiikow. A bejelentés napja 1935. évi október hó 29-ike. Az olajok és zsírok ismert finomítási módszerei részben fizikai, részben kémiai módszerek. A fizikai módszerekhez tartozik, pl. a zsírok gőzölése nagyfeszültségű 5 gőzzel, a kémiai módszerekhez, pedig az aMívszénnel, fehérítő földdel, hidrogénszuperoxiddal, kénessavval stb.-vel való kezelés. Az ismert eljárósok hátránya, hogy túl drágák és bonyolult gyártási berendelő zéseket igényelnek. Javasolták továbbá a zsírsavnak gliceridjeinek nemesítését mikroorganizmusok .közvetlen hozzáadásával. Az ez úton finomított termék azonban egyáltalában nem 15 felelnek meg a gyakorlat követelményeinek. Azt találták, hogy az említett nyerstermékek nemesítése, azaz szagának, izének, elt arth a t ó sá g á n aik és k o n z i sztenei á já maik 20 megjavítása úgy érhető el maradéktalanul kielégítő módon, hogy a nyersanyagot oly mikroorganizmusok hatásának tesszük ki, amelyek más, idegeunemű táptalajban vannak és teljes erjedésre serkentetnek és 25 ezt követőleg a kezelt anyagot az erjedési termékektől eltávolítjuk. Emellett a mikroorganizmusok hatása, az erjedési folyamatok önmagában ismeretes szabályosával. kedvezően befolyásolható. 30 A mikroorganizmusok útján erjedésbe hozott idegennemű táptalajok helyett vagy azokkal kapcsolatban, alaktalan férni entumokat is engedhetünk a kezelendő anyagokra hatni. E fermentumok, a talál-35 mány szerint, oldatban, pl. vízben, erjedő táptalajokkal való kezelés előtt, alatt vagy után alkalmazhatók. Ellentétben az ismert tisztán vegyi, vagy fizikai eljárásokkal, a találmánynál tehát biológiai alapon nyugvó módszerről van szó, amely az 40 ismert, ki nem elégítő biológiai .módszerektől idegennemű talajok alkalmazásában és a kezelt anyagnak az erjedési termékektől való megtisztításában különbözik alapvetően. Az új eljárást a követ- 45 kezőképen foganatosítjuk: Igen hatásosnak bizonyultak a cukrot erjesztő mikrobák, mint saccharomicesek (élesztők), továbbá savképzők, pl. tejsavképzők, mint bacillus Dellbrücki, B. Leich- 50 rnann, B. bulgaricus, Streptocoecus therniaphilus, vagy más savképzők, pl. propionsavat, vajsavat, vagy más szerves savat termelő mikrobák. Ez utóbbiak közül egyidejűleg vagy egymás után többet is 55-h aszn á lh a tu 11 k. Táptalajként figyelembe jönnek: erjrdőképes szénhidrátok, ill. specifikus anyagok, amelyek a mikrobákat teljes életműködésre serkentik, pl. állati vagy növényi 60-anyagok főzetei és oldatai, amelyek a mikrobák életképességéhez, szükséges tápanyagokat tartalmazzák, továbbá Baulin-féle oldat (cukoroldatot tartalmazó ammóniurnnitrát, ammóniumszulfát, ammó- 65 niumfeszfát, káliumkarbonát, káliumszilikát, magnéziumszulfát, vasszulfát, cinkszulfát) is. Az alaktalan fermentumok közül első sorban a pépszín, oltó és diasztáz vált be. 70 E fermentumok első sorban az olajok és zsírok elő- és utókezeléséhez bizonyultak