115537. lajstromszámú szabadalom • Villamosvilágtási eljárás

MAGYAR KIRÁLYI S SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115537. SZÁM. VLL/H. OSZTÁLY. — 8'eh. 3239. ALAPSZÁM. Villamosvilágítási eljárás. Schütz György magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 29-ike. 10 15 Az emberi szem tehetetlensége ismeretes. Ezen a tulajdonságon alapul a váltóárammal való világítás, a mozgófénykép, stb. A találmány azon. alapszik, hogy a világítás céljára használt áramot nem szükséges állandóan a világítótesthez hozzávezetni, hanem elég azt a világítótesttel bizonyos megszakításokkal közölni. Ennék megvizsgálására az alábbi vizsgálatot hajtottam végre: Egy fotóméter két oldalán egy-egy neoncsövet helyeztem el, amelyeket azonos feszültségű és azonos intenzitású egyenárammal tartottam üzemben. E fényforrások távolsága a fotométertől úgy aránylőtt egymáshoz, mint 1 az l-hez (1:1—1:1). Ezekután az egyik cső áramát úgy szaggiattaim, hogy az azonos idő alatt vele kö-20 zölt árammennyiség a másikkal közöltnek csak % részét tette ki. A csöveknek a fotométertől való távolsága ebben az esetben lígy aránylott egymáshoz, mint 111.5 a 138.5-hez, melyek négyzetgyökei (10.5 és 25 11.7) úgy aránylanak egymáshoz, mint a 9 a 10-hez. Míg tehát az árammegtakarítás 25%-ot tett ki, a megvilágítási veszteség (az emberi szem számára) mindössze 10%. Ha az egyik lámpaáram a másiknak 50%-a 30 (tehát az árammegtakarítás 50%-os), a távolságok négyzetgyökének airánya 9.9 aránylik a 12.3-hoz (egyenlő 0.8). A megvilágítás vesztesége tehát 20%-os árammegtakarításánál a távolságok négyzet-35 gyökének aránya 7.7:13 (=0.6) a megvilágítási veszteség tehát 40%. (Nem tartozik ugyan a találmány lényegéhez, kedvéért azonban megjegyzendő, hogy mind a gyakorlatban, mind az eredményekről készített függvény szerint legelő- 40 nyösebbnek a G0% árammegtakarítással üzembentartott eső teljesítménye mutatkozott, miután itt a megvilágítási veszteség mindössze 33%-ot tett ki.) A találmány tehát az, hogy a viláigító- 45 testet áramszünetek közbeiktatásával szaggatott áramlásokkal tápláljuk. A megszakított áramközlés annyiban tér el a váltóáram közléstől, hogy míg a váltóáram közlésének görbéje hullámvonal, tehát 50 az árambevezeíés szünetelése csupán elemi ideig tart, addig a megszakított áraanközlésnél az árambevezetés szünetelése az elemi időnél tetszésszerinti hosszabb ideig ís tarthat. 55 Nem szükséges azonban az áramiközlóst teljesen megszakítanunk, elég ha az áramot periodikusan, vagy aperiodikusan csökkentjük, ami a szaggatott ánamíbevezetéstől annyiban különbözik, hogy amíg 60 a szaggatott árambevezetésnál az elemi időnél nagyobb áramközlések váltakoznak, az elemi időnél nagyobb teljes áramszünetelésekkel, addig a periodikusan, vagy aperiodikusan csökkentett árambevezetés- 65 nél az elemi időnél nagyobb teljes áramszüneteléseket, ugyanannyi ideig tartó áram csökkentések helyettesítik. Az egyik megoldás szerint az áramot a fel nem használás időszakaiban egyéb 70 helyen (pl. másik lámpánál, ill. világítási hálózatban) hasznosítjuk. Erre a célra alkalmas átkapcsoló szerkezetek jönnek te-