115528. lajstromszámú szabadalom • Higanykapcsoló

2 115538. egyik irányban a ('2) részen való felütő­dós, másrészt a (7) pecek határolja. Az egymáshoz képest eltolódható (2) és (6) részben vannak a (4) és (5) melléknyí-5 lások. E nyílásokat a két résznek kölcsö­nös eltolódásával szabályozzuk. Az 1. és 2. ábra szerint a (4) és (5) nyílások zárva vannak, ha a relé nyugalomban van, a (3) és (4) ábra szerint ezzel szemben a 10 nyílások nyitva vannak. Az 1. és 2. ábra szerinti relé a következőképpen működik. Az 1. ábra szerint a relét, mely gyorsan meghúzza a magot, azaz a (9) és (10) pec­kekkel kívül kapcsolódó áramkört gyor-15 sain megszakítja, nyugalmi helyzetében tüntetjük fel. A (11) higanytöltés a (9) és (10) érintkezőpeckeket összeköti egy­mással úgy, hogy a külső áramkör zárva van. A merülőmag belső (6) része a külső 20 (2) részbe egészen be van tolva. Ha a (8) szolenoidot gerjesztjük, akkor ez a (2) részt felfelé húzza, a (6) rész pedig a (2) részhez képest elmarad, minthogy hi­gannyal van megtöltve. Ennek következ-25 ménye, hogy a (4, 5) nyílások egymást fedik úgy, hogy a higany a merülőmag­ból gyorsan kiömlik, azaz a külső áram­kör igen gyorsan megszakad. Ha most a szolenoidot ismét legerjesztjük, akkor a 30 merülőmag (2) része lefelé esik. Ezzel a (2, 6) rész egymáshoz képest olykép toló­dik el, hogy a (4. 5) nyílások nem fedik egymást. A (2, 6) merülőmag csak lassan sülyedbet, mert a higany a (12) furaton át 35 csak lassan hatol befelé. Az áramot tehát késleltetéssel zárja. A 3. és 4. ábra szerinti elrendezésnél épp fordított az eset. A (4, 5) nyílások nyugalmi helyzetükben egymásnak átel-40 lenben vannak. Ha a (8) szolenoidot ger­jesztjük és a (2, 6) merülőmag felfelé mozog, akkor a (2, 6) részek kölcsönös el­tolása folytán a (4, 5) nyílások záródnak, azaz a nyílásokon higany már nem foly­hat le, hanem csak a (12) furaton át. A 45 4. ábra azt az állapotot mutatja, mely v közvetlenül a merülőmag felhúzása után létesül. A (6) rész még higannyal van megtöltve. A relé tehát a külső áramkört késleltetve szakítja meg. A szolenoid le- 50 gerjesztésénél ennek fordítottja történik, azaz a (4, 5) nyílások gyorsan nyitódnak és a merülőmag gyorsan sülyed. E két ki­vitel tehát csak a (4, 5) nyílások kölcsö­nös helyzéte tekintetében tér el egymás- 55 tói. A (4, 5, 12) nyílások méretezósével különösebb munka nélkül a legkülönbö­zőbb kapcsolási idők érhetők el. Szabadalmi, igények: 1. Higanykapcsoló késleltetett be- vagy 60 kikapcsoláshoz szolenoid hatása alatti merülőmaggal, azzal jellemezve, hogy két egymáshoz képest eltolódható részből álló merülőmag belső (6) része higany felvételére való csészét alkot, 65 mely a külső (2) részhez való eltoló­dásával (4. 5) melléknyílásokat ve­zérel. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsoló ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy 70 késleltetett kikapcsoláshoz a mellék­nyílás úgy van elrendezve, hogy a merülőmag magasbaemelésénél záró­dik, lefelé mozgatásánál pedig nyi­tódik. 75 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsoló ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy késleltetett bekapcsoláshoz, a mellék­nyílás úgy van elrendezve, hogy a merülőmag magasbaemelésénél nyitó- 80 dik, lefelé mozgatásánál pedig zá­ródik. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Thumbnails
Contents