115525. lajstromszámú szabadalom • Kerékpárbilincs

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115520. SZÁM. XX/C. OSZTÁLY. K. 12207. ALAPSZÁM. Kerékpárbilincs. Kallós J. Gyula részvénytársasági igazgató Budapest. A bejelentés napja 1935. évi december hó 19-ike. Kerékpárlopás elleni védekezésre ed­digelé használatos lakatok azért nem felel­nek meg céljuknak, inert a lakatkengyel igen erős méretezés mellett is, áttételes 5 csípőfogóval, aránylag észrevételnül át­vágható, mikor is a kerékpár szabaddá vá­lik és feltűnés nélkül elvihető. A találmány a lakattal való kerékpár­biztosítás hátrányait szünteti meg és pe-10 dig azzal, hogy — célszerűen — az első futókerék koszorújának a váz rúddal való összekapcsolására olyan csuklóspántszerü kilincset alkalmazunk, amelynek egyik ágán zárszerkezetet magában foglaló tok 15 van, másik ága pedig e tokba siilyedő és így hozzá nem férhető fedőlapban végző­dik, amelynek befelé álló, elreteszelhető szerve, pl. kampója vagy füle van. A csuklóspántszerű bilincset helyettesíthet-20 jük acélscílronnyal is,amely esetben an­nak egyik végén a zárszerkezetes tokot, másik végén pedig a tokba siilyedő vagy hatoló és elreteszelhető lapot vagy megfe­lelően alakított tagot erősítjük meg. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kerékpárbilincs két példaképeni kiviteli alakja látható. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak ol­dalnézete, részben metszete; a 2. ábra az egyik bilincság egy részének homloknézete, belülről nézve. A 50 55 25 30 3. ábra a másik kiviteli alaknak és al­kalmazási módjának oldalnézete, i Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kivitéí| pél-35 dában az (a) csukló körül nyitható és csukható, előnyösen, szalagvasból való bi­lincs két ága úgy van hajlítva, hogy az egymást körgyűrűvé kiegészítő, félkör­alakú (bl, cl) bilincsrészek a kerékpár vázrudát vegyék körül, míg a (b2, c2) bi- 40 lincs részek akként vannak alakítva, hogy csukott állapotban a mellső futókerék ab­roncsát a sárvédővel együtt körülfoghas­sák. A bilincsnek e részei, mivel könnyeb­ben hozzáférhetők, erős (b3, c3) szélmere- 45 vítést mutatnak, ami az átvágást felette megnehezíti. A£ egyik bilincság vége (b4) zártokká, a másik bilincság vége pedig csukott állapotban a zártokba siilyedő (c4) fedőlappá van kiképezve. A (d) kulcslyukon keresztül bedughatö kulccsal működtetett, a (b4) tokban elhe­lyezett, megfelelő zárszerkezetnek, pl. be­felé kiálló (e) kengyele van, mely a (c4) í'edőlap belső oldalán lévő (f) kampót re­teszeli el. A tokban elhelyezett zárnak zár­nyelve is lehet, amikor is a fedőlapon a zartokba hatoló fület alkalmazunk, ame­lyet a zárnyelv ismert módon elreteszel. A 3. ábrán bemutatott, példaképeni ki- go vitelí alak a fentiekben ismertetett meg­oldástól annyiban tér el, hogy a kulccsal működtetett zárat magában foglaló (g) zártok és az ebbe sülyedő (h) fedőlap nem egy-egy bilincságon, hanem (k) sodrony- 55 kötél végein van megerősítve, amely sod­ronykötél az (m) váz rudat, (n) kerékkoszo­rút és (o) sárvédőt együttesen körülveszi. Ugy is eljárhatunk, hogy a sodronykötél egyik végét a másik végén megerősített 70 zártok megfelelő kivágásába tolhatóvá vagy azon keresztüldughatóvá képezzük ki. mert ezzel is elkerüljük az aránylag könnyen átvágható lakatkengyelből szár­mazó hátrányokat és amellett olyan biz- 75 tosító szerkezetünk van, mely a kerékpár-

Next

/
Thumbnails
Contents