115501. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem, főleg villamos akkumulátor
negatív elektróda aktív masszája adszorbeálhatja, Ennek a masszának a platinsorozat íémeivel foganatosított külön aktiválása el is maradhat. A negatív elektróda 5 valamivel nagyobb illetőleg magasabb oly célból, hogy aktív anyaga a lúgtükör sülyedése előtt illetőleg önmagában feltárassék és azután adszorbeálólag hathat. Az elem tartályához (va) csavarral lég-10 áilóan zárható (e) expanziós tér csatlakozik. A (v2 ) csavar csappal vagy szeleppel helyettesíthető. Az expanziós térben kezdetben ni nos folyadék; ez a, tér csupáu levegővel vagy más, könnyen összenyoríi-15 ható anyaggal, pl. habos gumival van megtöltve és az elem főtartályával csupán a vékony (r) eső útján közlekedik. Az expanziós tér rugalmas nyomószelence, eltolható dugattyús tartály, vagy 20 összehajtogatott gumiedény is lehet. Üzembehelyezés céljából az expanziós tér esetleg alkalmazott (vs) csavaros nyílását szorosan lezárjuk. Az elektrolitet kb. az (a) szintig töltjük meg; azután az 25 elemet feltöltjük és a töltés befejezése után közvetlenül vagy bizonyos idő múlva, az elemtartály töltőnyílását a (vjj csavarral szorosan lezárjuk. Ha a pozitív elektróda utólagosan gázt fejleszt, még 30 pedig oxigént, akkor ez a gáz első sorban az (s) habtérben gyülemlik meg. Az e térben keletkező túlnyomás az elektrolit egy részét az (e) expanziós térbe nyomja át. Ha annyi elektrolit áramlott át az (ej 35 térbe, hogy az elektrolit a habtérben (b), az expanziós térben (bi) szintet ért el, akkor a habtérben jelenlevő oxigént a most szabadon fekvő negatív pólusú elektróda adszorbeálja. A habtérben levő elektrolit 40 felszínének további süllyedése, illetőleg további nyomásemelkedés ekkor nem léphet fel többé, feltéve, hogy a negatív elektródának utógázosodása csekély. Ha az elemet ismét fel akarjuk tölteni, 45 csak a (vi) zárócsavart kell megnyitnunk. Az elektrolit ekkor ismét megközelítőleg a normál (a) szintig emelkedik úgy, hogy a negatív elektróda felső részei is, újból tökéletesen feltöltődhetnek. 50 Ha ily akkumulátornál utólag a negatív elektróda is gázt fejleszt, még pedig hidrogént, akkor mindkét — tehát a pozitív és a negatív — elektródalemez normális, azaz nagyjában egyforma nagy és ma-55 gas úgy, hogy az elektrolit-felszín süllyedésénél mindkét elektróda benyúlik a gáztérbe és az ott fellépő gázokat adszorbeálhatja. Ebben az esetben a pozitív lemezek lelső részeit, a törzsszabadalomban megadott módon, a hidrogénadszorbeálás- qo hoz külön kell preparálnunk. Az ismertetett megoldáshoz elvben hasonló megoldást szemléltet a 2. ábra. Itt az expanziós tér az elemet körülvevő köpenytér, miáltal kompendiózusabb szerke- 55 zetet kapunk. A pozitív és negatív lemez egyforma nagy. Itt mindkét elektróda által való utólagos gázfejlesztés van feltételezve. A 3. ábra oly elemet szemléltet, amely- 70 néi a lemezsorozat részben a gáztórbe nyúlik és azonkívül alul-föliü nyitott köpennyel van körülvéve. A lemezsorozat a bő elemtar tóba van beépítve. Az ily szerkezetű akkumulátor feltöltésénél a leme- 75 zeken keletkező gázbuborékok a „mammutszivaityú" elve alapján létesítenek felhajtást, úgyhogy az elektrolit a köpenyben a lemez felső széléig emelkedik és így az abszorpciós testekként működő 80 felső táskák ('eltöltődnek, ill. regenerálódnak. Töltés után az elektrolit felszíne süllyed és az elektróda-lemezeknek esetleg preparált felső részei abszorpciós testekként kezdhetnek működni. 85 Szabadalmi igények: 1. A 113.661. számú törzsszabadalom 1—2. igénypontjaiban védett galvánelem, különösen villamos-akkumul áto;további kiképzése, az üzemben iíL 90 árammentes állapotban való állásnál keletkező gázoknak lángnélküli elégetésével, jellemezve oly berendezéssel, melynek révén a töltés alatt ill. üzemben vagy állásnál az elemben fellépő 95 hidro- ill. aerodinamikus erők az elektrolit felszínét úgy változtatják meg, hogy az egyrészt oxidáló, másrészt redukálólag ható, vegyileg aktív testei: ' a töltés alatt az elektrolittel, üzemköz- 100 ben vagy állásban pedig a gázokk il jutnak érintkezésbe. 2. Az 1. igényben védett galvánelem kiviteli alak;ja, jellemezve az elemen elrendezett expanziós térrel, amelybe a 105 habtérben fellépő túlnyomás az elekti*olit egy részét beszorítja úgy, hogy az elem elektródáinak — esetleg katalizátorok útján aktivált —• aktív anyaga részben feltárul, azaz a habtérbe be- 110 nyúlik és az utólagos g-ázfejlesztésnél keletkező gázokat adszorbeálhatja. 3. Az 1. és 2. igényben védett galvánelem