115492. lajstromszámú szabadalom • Kokszkazán

2 115492. Éés esetén a függélyes, légbevezető rosté- tomácskák határolója is. Az esetben, ha tso lyok alsó részét le lehet zárni, ezáltal több (h) bordát alkalmazunk, szükség szea lezárt rostélyok előtti tüzelőanyag levegőt rint esetleg több ilyen (i) és (j) csatorna nem kapván, az égésben nemVvesz részt, keletkezik. A levegő az (i) és (j) csator-5 a mégis beszivárgó levegő elegendő a szük- nákba a kazán szélső tagján (1. ábra balséges gyengén izzó állapot fönntartásához, oldali része) elhelyezett, akár automati- 65 A lezárt rostély fölötti rostélyt nyitva kusan beálló, akár kézzel beállítható (k) tartva, a levegő innen már vékonyabb szabályozó ajtókon ál jut. Az (e) égési kokszrétegen lesz keresztülhúzva, a kisebb térből az égési gázok az (1) tagok és bor-10 teljesítménynek megfelelőleg. Az dák közötti nyílásokon jutnak a vizet tar-1. ábra jobboldali része ábrázolja az talmazó öntöttvas tagok közé. így a gázok 70 öntöttvas tagos kazán egyik felét, úgy;, az (e, n, o) úLon jutnak a (p) vízszintes hogy e félkazánról még a mellső, tehát csatornába és ebből a lehető legközelebbi befejező tag le van véve és az egyik kö- úton a kéménybe. Az (r) nyílásokba helye-15 zépső tag látszik. A zett, kívül kettős kúp alakúra leeszter-2. ábra ugyanilyen kialakítású közép- gályozott csődarabokkal vannak a kazán 75 félfagot ábrázol kevés változtatással. A egymás melletti tagjai, egyszersmind az 3. ábrának az I—II. szimmetrikus osztó- összes tagok vízterei a már ismert módon síktól balkézre eső része ábrázolja a tár- összekötve. Az 1. ábrán látható még a 20 gyalL kazán egy mellső és két középső tag- kazán szélső tagjára helyezett, a víztérját egyéb alkatrészekkel összeszerelt álla- reí két nyílással összekötött vízállásmutató 80 pofban, az (X—Y) síkkal metszve. A (q), a tűzfigyelőaj tó (s), a tűzkiszedő-3. ábra jobbkézre eső .része ábrázolja ajtó (t), a, hamuajtó (u) és az utolsó víza tárgyalt kazán két középső tagját egyéb szintes gázcsatornának a mellső tagon al-25 alkatrészekkel is felszereli állapotban, az kai mázott fedőajtaja (v). (X—Y) síkkal metszve. A A kázán működése a következő: Az is- 85 i. 4. ábra: a tárgyalt kazán oly közép- mert módon fával, papirossal a (b) salatágját ábrázolja, melyen nem salakozó kozó, illetve esetleg a (c) segédrostély főszerkezet, hanem vízzel hűtött ú. n. se- lött begyujtunk, miután a (k) ajtókat le-30 gédroslély van. zárluk és az (u) ajtót kinyitottuk. Kis idő Az 1. ábrán a középső tag felett ehhez múlva kokszot tehetünk rá. Midőn ez is 90 csatlakozva látszik az (a) tölcsér. A kö- begyulladt, újabb kokszmennyiséggel már zépső tag alsó vége felé. a kazán függé- a (h) határoló bordánál magasabban rakva lyes szimmetria (I—II) síkja mellett van meg az aknát, a (j) nyílást záró alsó (k) 35 a (b) forgatható salakozószerkezet, mely ajtókat megfelelő mértékig kinyithatjuk^ esetleg kettő vagy több négyszegletes ten- majd midőn már ez utóbbi koszréteg is 95 gelyre fűzött fogazott tárcsasor lehet, a begyulladt, az egész aknát és a tároló tőitengely a végein és közepén forgó persely- csért is koksszal megrakjuk és a (k) ajtólyel van ellátva és vagy a tagok öntött kat a tüzelés mértékének megfelelő módon 40 nyúlványába, vagy külön keretbe csaj)- beállítjuk. ágyazva. A salakozószerkezetet e^y ú. n. Könnyen belátható, hogy az izzó koksz- 10( segéclrostély is helyettesítheti [2. ábrán tömeg hőmérséklete itt nem az akna kő(c)], mely nem egyéb, mint egy-egy rö- zepén, hanem a két oldalához közel, a légvid, a tagokra ráöntött, a kazánvízzel hű- bevezető nyílások közelében lesz a leg-45 tött már ismert síkrostély. A salakozó, il- magasabb, ami az izzó tüzelőanyag és a Ietve segédrostély alatt van a hamutér vízzel telt kazánfalak közötti hőátadást, lOt (d). A salakozó, illetve segédrostély felett illetve hőfeivételt előnyösen megnöveli, kezdődik a tűztér (e). Ennek ez esetben Hirtelen leljesítménycsökkenlés szüksékét hátramenő, a rajzlapra merőleges ol- gekor az alsó (k) ajtókat lezárjuk, a felső 50 dalán vannak az (f) és (g) légbevezető nyí- (k) -ajtókat is csak kissé hagyjuk nyitva, lások. E nyílások az ismert módon vannak Az ekkor a tűztérben fejlődő szénmonoxid- Hl alakítva, vagyis egy négy nyílást mindig két gázok csak felfelé, a még levegőt kapó izzó szomszédos vízzel hűtött kazántagfal és és alacsonyabb rétegen át kénytelenek haaz ezekre ráöntött határoló bordák alkot- tolni, az itteni felesleges és magashőmér-55 jak. Az (f) és (g) nyíláscsoportok egy- sékletű levegővel egyesülve széndioxiddá itiástólva :(h) bordával vámnak elválasztva, kénytelenek elégni. Hogy a szükséges la- llí ez egyszersmind az (i) és (j) víz- vegő ilyenkor éppen a legmagasabban !••' szintesen, tehát ; a > rajzlapra merőié- fekvő (g) nyílásokon át hatol ba az izzó ges irányban végigmenő légvezető csa- kokszrétegbe, az abból következik, hogy