115492. lajstromszámú szabadalom • Kokszkazán

HAS TAR KTBALYI WEBm SZABADALMI BIBŐSAfl SZABADALMI LEÍRÁS 115492. szám. Il/h. OSZTÁLY- — K. 13187. ALAPSZÁM. Kokszkazán. Kobelrausch László gépészmérnök, Budapest, A bejelentés napja' 1935. évi október hó 8-ik». / Az eddig használatos koksztüzelésű kazfeoknak általában vízszintes, vagy ehliez feözelj hajlásszögű síkrostélyuk van, mely rostélyok öntött vasból készült ta^os kaíj zánnál általában vízhűtésesek vagy ha külön, a kazántagoktól független darabból készültek, úgy vízhűtés nélküliek és esetleg a rostélypálcasort átfogó és mindegyikhez lazán csatlakozó rudazattal rázórostély 10 szerkezetként lettek előnyösen használva. Esek szerint a rostélynak kettős szerepe volt: 1. az égéshez szükséges levegőnek helyesen elosztott mennyiségekben való bevezetése a tüzelőanyaghoz, 2. a koksz elt5 égésekor keletkezett salak és hamu áteresztése a tűztérből a harautérbe, akár minden külön beavatkozás nélkül, akár bárminő beavatkozás: tüzszurkálás, megemelés, illetőleg a rázórostély-szerkezet 20 megrázása következtében. Mindezen kazántípusoknál fennállt az a tény, hogy minden tűztisztítás, vagy rostélyrázás. illetőleg rárakás következtében felborult a tüzelés, illetve fűtés egyen-25 súlya, vagyis a fűtő beavatkozását vagy nagy és felesleges égéserősödés, vagy le-Csökkent tüzelés és — természetesen — le-Csökkent hőátadás követte. A kisnyomású központi gőzfűtéseknél viszont, ahol a fatő-80 berendezés térbeli egyenletes hőszállítása esetleg megkívánja azt, hogy a kazánban terine!!, á vezetéknek átadott gőz túlnyomása bizonyos ideig állandó legnagyobb, &i&wtán bizonyos ideig nulla légyért; M 35 eddigi kdtónfaj tákkal á hirtelen teljesít ményingadozásokat a; tüzelési hatásfok j©' Ie®tős lerómb»lása nélkül Jiöip; tudják, köt YPtni . ".-vC:' ImI:--- 'v^y Fenti kellemetlen hátrányok kiküszöbölésére készült már olya® öntöttvas: koksz- 40 kazán is, ahol a koksz a kazán tetején el-, helyezett tároló tölesérb&l két kőzet függés lyes, vízzel hűtött rostélyzat közé kerül, itt a két rostélyon át közel merőlegesen áthúzott levegő, illetve forró égési gázok 45 hatására gyullad, saját súlya következtéd ben lefelé vándorolva ég el. Ezután alul egy már a tüzeléstechnikában ismert salakozó szerkezet időnként össze* töri és kiüríti a kiégett hatnul és salakot. 50 E kazótiberendezé sel gyakorlatilag már el<érték a tüzelés folytonosságát és á rendes teljesítiménytől nem nagyon eltérő telje* sílményeknél a jó hatásfokot, azönbatv aw igen kis teljesítményeknél az altóbbykokSií* 55 rétegekben, ahol ilyenkor hiányzik a szétüt sjiwáégéshez az elegendő levegő — na* gyobbrészt széíumonoxid keletkeZik.Utóbbfc nnk elégetéséhez alkalmaznak ugyan másodlagos levegőbevezetést, ennek hatlsái 60 azonban igen kétséges, mivel a; fojtöé üzemnél, amidőn a legnagyobbrészt morl+ oxidból álló gáz kilép a cáak vörösen izzó koksz rétegből, a kazánfalak hatására mái azonnal lehűl és, 65@»-)C hőiilérséklet alatt 65 már nem gyulladván meg. olégeUeiiüt távozik. ' •••••',. / •'•';"'•' ( 1 •'• • : A találmány olyan öntöttvas} kazánsaei* kezet, melyben az eddigi jnár meglévő kazánokkalszemben állandó, jellegű égés* 70 üzemet is lehet tartani és igen na^ telja* iíi)el:lehet)érni aitólf kft!, hogy a hatásfok jrmisflaDék( d^íeive aüék köti Ijögy -.Jelentős j»en^isé^;v;^égetlci> gá^k íttávoanáMk • bájcmiks^fviis £í;>kkzdjj* 75 bófo U^ams-íftiriMomite^