115491. lajstromszámú szabadalom • Készülék pépes és folyékony anyagok kiadagolására

sajtolt anyag vagy más ©féle — a pépet vagy folyadékot tartalmazó (2) zacskót hordja (1. ábra). E zacskó többnyire im­pregnált vékony, sűrűszövésű pamutszö-5 vetből áll, de annak készítéséhez minden más olyan anyagot is felhasználhatunk, melyeket könnyen mozgatható, vékony, folyadéktömítő falakká lehet feldolgozni és amilyeneket pl. műbelek és vízzáró edé-10 nyek előállításához használnak; különö­sen alkalmasak a cellulóz-származékok. A zacskó alsó végét a vékony (4) pálca (3) gyűrűjére erősítjük. E pálca az a szerv, mely köré a zacskót göngyölítjük. 15 A pálcát az (5) fül segélyével elforgathat­juk és az edényből kissé kihúzhatjuk. A zacskó felső végét az edény (6) nyakára erősítjük, még pedig többnyire úgy, hogy a (7) kupakot a zacskó áthajtott szélére 20 szorítjuk. A (7) kupak felső (8) kifolyató nyílását a (4) pálcán levő lágy (9) szelep­test zárja el. A (3) gyűrű alul fogazott. E fogazás a (11) lemezrugó (10) kilincsei­vel kapcsolatban azt eredményezi, hogy 25 az (5) fület csak az egyik értelemben lehet elforgatni. A (11.) lemezrugót az edény fenekében (12) mélyedések vagy bütykök révén rögzítjük. A fül, illetve a gyűrűs (4) pálca elfor-30 gatásakor a zacskó kötélszerűen összecsa­varodik. (2. ábra), térfogata csökken és tar­talma kisajtolod i k. Minthogy a fül elfor­gatásakor egyúttal húzóerő is fellép, a pálca lefelé elmozdul, a (3) gyűrű a (11) 3," rugót megfeszíti és a (9) szeleptest a (8) kibocsátó nyílást szabaddá teszi. Miután az erőhatás a fülre megszűnt, a lemez­ingó a pálcát felnyomja, mire a kibocsátó szelep zárul. 40 A zacskót a záróművel szűkebbre szo­ríthatjuk, de visszafelé nem csavarhatjuk. Ily módon a zacskó térfogata mind kisebb és kisebb lesz, és tartalma csak kifelé folyhat, visszafelé nem. Az edényt nem le-45 het egyszerűen újratölteni, s így kiváló minőségű márkás cikkek pótlása silá­nyabb anyagokkal gyakorlatilag lehetet­len. A zacskónak az edény falát kell érin-50 teni, hogy alulról felfelé, vagyis a kifo­lyató nyílás felé csavarodjék. Ha a zacskó az edény falának érintése nélkül csavaro­dik össze, akkor előfordulhat, hogy a kö­télszerű sodratképződós a zacskó felső vé-55 gén indul meg, ami a kifolyató nyílást teljesen lefojtja. A 3. és 4. ábra szerinti megoldás lénye­gileg abban különbözik az előzőtől, hogy az a szerv, amely köré a zacskót csavar­juk, egyúttal a zacskó kisajtolt tartalma- 60 nak kifolyatására is való. A (2) zacskó itt is az (1) edényben van. A zacskó alsó végén (13) kitüremlés van, melyen harántirányban a (14) pecket dug­juk át. A (14) pecek a (2) zacskót a (15) 65 kupakhoz erősíti, melyet a (16) edény­fenéken forgathatóan ágyazunk. A több­nyire fémlemezből készült (15) kupakon nem-ábrázolt zárókilincsek vannak, me­lyek az edény fenekében alkalmazott nyu- 70 gaszokkal kapcsolódva azt eredményezik, hogy a zacskót a fenékdarab forgatásával csak egy értelemben lehet kötél szerűen összecsavarni. A zacskó felső végét a (7) kupak és az 75 edény nyakdudora közé szorítjuk. A ku­pak nyakába ágyazzuk a (18) zárópecket hordó (17) kifolyató szájrészt. E szájrész alsó, hengeralakú ürterébe lazán helyez­zük be a hossz,hasítékos (19) csövet (4. 80 ábra). Kitűnt ugyanis, hogy amikor a zacskót a tartalmának kinyomása végett facsar­juk, a zacskó az alsó vége helyett először a felső végén csavarodott össze. Ha ez 85 megtörténik, akkor a zacskó felső vége elszorul és tartalma nem tud kifolyni. Ha azonban felhasított vagy lyukakkal ellátott csövet helyezünk a zacskó hossz­tengelyébe, akkor a zacskó az elforgatás- 90 kor e központi cső köré csavarodik és tartalma a hosszhasítékon és a csövön át a kifolyató száji-észhez folyik. A felhasított, forgatható központi cső helyet természetesen bármely más szer- 95 vet használhatunk, mely a zacskónak mindennemű átfolyást meggátló teljes ©1-szorulását lehetetlenné teszi. Mindkét ismertetett példában az edény fenekén nyílás volt, melyen a zacskó 100 faösarására, illetve felerősítésére való szerv keresztülnyúlt. Az áttörési helyeket azonban nehéz eltömíteni és ezenfelül a fenekükön központi nyílásos edényeket o?a,k nehezen lehet tömegcikkek alakjá- 105 ban gyártani, miért is azok drágák. Ezeket a hátrányokat az 5. és 6. ábra szerinti megoldás küszöböli ki. Itt azt a szervet, mely köré a zacskót tartalmának kinyomása végett csavarjuk, az edény no nyakán át helyezzük be. E szerv alsó része pl. cső, melyen a zacskó alsó végét rögzítjük, míg a zacskó felső végét az edény nyakához erősítjük. Az 5. és 6. ábrán ismét (1) az edény és 115 (2) a zacskó. Utóbbinak alsó végét a (20) cső alsó végéhez kötjük, fönt pedig a (21) dugó révén az edény nyakához erősítjük,

Next

/
Thumbnails
Contents