115488. lajstromszámú szabadalom • Szabadonfutó fékagy kiiktatható fékkapcsolással
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115488. SZÁM. XX/c. OSZTÁLY. — F. 7679. ALAPSZÁM. Szabadonfutó fékagy kiiktatható fékkapcsolással. I iclitel & Sachs A. G. cég- Sehweiufurt-ban. Á bejelentés napja 1936. évi március hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 22-ike A találmány szabadonfutó agy hátrataposásra működő olyan fékkel, melynél a íékhüvelyt az agyhüvelyhez a fékhüvely végeibe nyomott, kúpos testek ter-5 pesztik. Az új megoldás lényege az a szerkezet, mely az elcsúsztatható terpesztőtestet fékezés közben forgás ellen fogvatartó kapcsolás be- és kiiktatására való. E szerkezet. a terpesztőtestben tengelyirányban 10 elcsúsztatható peckeket tartalmaz, melyeket a hajtószerkezet összekötőszervein elrendezett emelkedőfogak ferde oldalai befolyásolnak A rajz a fékkapcsolás nyitására és zá-15 fására való új berendezés két foganatosítási példájának vázlatát mutatja. Az 1. ábra a szabadonfutó fékagy néhány részének hosszmetszete. A 2. ábra a szabadonfutó fékagy hajtóré-2o szeinek oldalnézete a fékhüvely és az agyhüvely elhagyásával. A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszet. A 4. ábra a 2. ábra IV—IV vonala mentén 25 vett keresztmetszet. Az 5. ábra a hajtószerkezet módosított foganatosítását mutatja, mely a mozgatópeckek jobb elcsúsztatását teszi lehetővé. A szabadonfutó fékagy ábrázolt foga-30 natosítási példájában a hajtókapcsolást hengeres szorítózárómű alkotja, melyet a (9) vezetőgyűrű tart és mely a rajzon fel nem tüntetett hajtószerv kerületét övezi. Ez a hengeres szorítózárómű ismert kivi-35 telű lehet. A (9) vezetőgyíírűből (101 emelkedőfogak indulnak ki, melyek oldalfalai menetalakúak. A (10) emelkedőfogak az elcsúsztatható (12) terpesztőtestből kiálló, emelkedő (11) ellenfogakkal kapcsolódnak. A végein üreges kúpot alkotó (16) 40 fékhüvely egyik vége a (12) terpesztőtesfcen alkalmazott kúpfelületre, másik vége pedig a (20) tengelycsapon helytállóan elrendezett, kúpfelületes (19) ágyazótestre támaszkodik. A (16) fékhüvelyből kicsá- 4í kozott (16a) nyelv a terpesztőtestként ható (19) ágyazótest (19a) haránthasítéká'oa kapaszkodik. A hajtós/.erv hátraforgatásával a (10) és (11) emelkedőfogak közvetítésével a 50 (19) terpesztőtest felé elcsúsztatható (12) terpcsztőkúp e kúppal ellentétes végén (22) zárófogazást alkot, mely a korongalakú (24) kapcsolótesten levő (23) ellenfogazással szemben helyezkedik el. Ez a 55 (24) korongtest a (20) tengelycsapon elcsúsztatható (25) hüvellyel feszesen van összekötve, pl. a korong hüvelyalakú (24a) toldatán és a (25) hüvelyen alkalmazott hosszhornyok, illetve dudorok útján (4. 60 ábra). A (12) terpesztőtest elcsúszását a (25) hüvelyen jobbra ütköző határolja. A (25) hüvelyen és a (24) korongtest (24a) toldatán oldalt alkalmazott lemarásokkal egymással szembenálló (28) szárnyakat 65 létesítünk, melyek a (19a) hasítékban vezetődnek. A (12) terpesztőhüvely hosszfurataiban lazán elcsúsztathatóan (30) peckek vannak ágyazva, melyek egyik vége a (24) korong belső felületéhez tá- 70 maszkodik, másik vége pedig a (12) terpesztőhüvelynek a két (11) emelkedőfog közötti vájatában és ezzel a (10) fogak mozgási pályájába nyul.
