115476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liszt sütőképességének javítására
MAGYAR KIRÁLYI szabadalmi bíróság SZABADALMI LEIRAS IL.R >47<>. SZÁM. iV/e. OSZTÁLY. — J). 4703. ALAPSZÁM Eljárás liszt sütőképességének javítására. A/S Dansk Gaeriiigs-Industri cég' Kopeiiltágábnii. A bejelentés r.ajj.ja 1935. évi július hó 11-ike. Dániai elsőbbsége 1935 évi március hó 2M-ike. Hosszú évek óta ismeretes, hogy bizonyos vegyszereket kis mennyiségben adva a liszthez, gyakran jelentősen javíthatjuk a liszt sütőképességét. E vegyszerek kö-5 zölt különösen az oxidálószerek játszanak jelentős szerepet. A már indítványozott anyagok: ammóniumperszulfát, káliumbromát és nátriumperborát (v. ö. pl. a 2778/11. és 1686/15. számú angol és a 10 431749 számú német szabadalmi leírást.) Ezeknek a vegyszereknek (amelyeknek a sütőképességre kifejtett kedvező hatása sok esetben igen nagymérvű) az alkalmazását több esetben higiéniai szem pont-15 ból ellenezték, minthogy ezek az anyagok nem sorolhatók «a rendes fiziológiai ölelni iszer-a lkat részek közé. Természetesen mindenesetre előnyös volna olyan anyagot alkalmazni, ainely o(i «rendes fiziológiai élelmiszer-alkatrész» és egyszersmind ugyanolyan kedvez:") hatást gyakorol a sütőképességre, mint az említett oxidálószerek. Sikerült már most ilyen anyagot találni az aszkorbinsavban 25 C6 Hd 06 es a találmány értelmében ennek az anyagnak kis mennyiségeit alkalmas módon adagoljuk a liszthez, hogy annak süő.épes égét javítsuk. A találmány továbbá olyan lisztre is vonatkozik, aniely-30 nek sütőképességét ilyen adalékkal javítottuk, végül az említett eljárással készített kenyérre is kiterjed. Az aszkorbinsavról,- amely jelenleg nagyobb mennyiségben gyártott kereskedelmi 35 áru, Szentgyörgyi, Ti.lman és King kísérletei beigazolták, hogy az a C vitaminnal (skorbutellenes vitaminnal) azonos, tehát bátrain állíthatjuk, hogy az aszkorbinsav «rendes fiziológiai éle!m is z er-a I k a 1 r és z>. Az a körülmény, hogy ez az anyag meglepő ^Q módon a liszt javítására alkalmas, a következő i—iii. példákból tűnik ki, amelyek egyúttal megmutatják, hogy az aszkorbinsav, illetve aszkorbinsavas sók adagolását a gyakorlatban' hogyan végezhetjük, bár a találmányt nem kívánjuk az itt. felhozott példákra korlátozni. I. példa. 0.2 g (200 mg) aszkorbinsavat kis tarlányban gondosan keverünk 50 g búzaliszt- 50 tel. A keverés befejezte után ezt az 50 g aszkorbinsav tartalmú lisztet szokásos szer- , kezetű keverődobba visszük be. amelyben már 100 kg búzaliszt van. A keverőgépet megindítjuk és néhány 55 perc után az egész liszttömeg alaposan össze van keverve. A lisztet azután azonnal sütésre használhatjuk. E liszt sütésekor a 700 g súlyú kenyerek nagyok, szépek, átlag 2700 cm3 térfogatúak lesznek;, 60 viszont a teljesen azonos módon, de aszkorbinsav hozzáadása nélkül előállított kenyér átlagos térfogata kb. 2400 cm3 ugyanezen kenyérsúly mellett. Az aszkorbinsavadalék tehát a kenyér térfogatát mintegy 65 300 cm3 -rel, vagyis 12.5o/0 -kal növelte meg. Nem feltétlenül szükséges az aszkorbinsavat a lisztbe keverni, amint azt az I. példában leírtuk, hanem másként is eljárhatunk, pl. úgy, hogy az aszkorbinsavat a 70 liszt tésztává való feldolgozásával egyidejűleg adagoljuk a liszthez. II. példa. Nagy dagasztógépbe 250 kg lisztet viszünk be. Ha aszkorbinsavat nem hasz- 75 nálunk, akkor sót. élesztőt, malátakivona-
