115463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szer előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115463. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — F. 74ŐS. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés rovarölő és gombaellenes szer előállítására. Dr. Lelio Ferri vegyész Milano. A bejelentés napja 1935. évi június hó 7-ike. Olaszországi elsőbbsége 1934. évi június hó 7-ike. Mindeddig és még ezidőszerint is főleg a fémes szulfátokat, oxidokat és kloridokat, különösen pedig a i'éznek és ötvözeteinek a szulfátjait, oxidjait és kloridjait 5 használták és használják gombaellenes (antikriptogámos) szerekként. Bizonyos esetekben azonban kitűnt, hogy emez anyagokat, kielégítő eredmény elérésére, igen nagyfokú koneentráeiók-10 ban kell alkalmazni, ami nemcsak maguknak az anyagoknak nagymérvű fogyasztásával jár, hanem ama mezőgazdasági terményeket is ártalmassá vagy kellemetlenné teheti, amelyekhez az anyagokat (5 használják. A találmány elsősorban oly rovarölő és gombaellenes (antikriptogámos) szer, amelynek kivételes hatékonysága az említett hátrányt teljesen kiküszöböli. 20 A találmány lényege az, hogy a réz-, cink-, ón sóinak és e sók keverékeinek a gombaellenes tulajdonságaihoz a bor sav sószármazélcainak az antiszeptikus tulajdonságait társítjuk, még pedig amaz el-25 gondolás alapján, hogy ha egyrészt a cink-, ón-, rézsók és e sók keverékei a növények élősdijeit pusztító hatásúak, másrészt a borsav sós származékai jelentős antiszeptikus hatásúak, amely hatás azo-30 kat a gyógyászat értékes segédanyagaivá teszi, az említett fémek boros sói úgy az egyik, mint a másik fajtájú vegyi anyag jellegzetességeit kell, hogy mutassák és ennek következtében ezeknek kivételesen 35 hatásos rovarölő és gombaellenes szereknek kell lenniök. Ez értelemben végzett nagyarányú kísérletek valóban beigazolták, hogy a cinknek, ónnak, réznek borátjai — akár egymagukban, akár együttesen alkalmazva — tökéletesen megakadá- 40 lyozzák és megállítják a növényeknek, különösen gyümölcsfáknak, szőlőtőnek, gabonának, valamint virágoknak betegségeit okozó szervezeteknek a kifejlődé sét, azonkívül, — ami különösen jelen- 45 tös, — e hatás akkor is bekövetkezik, ha e készítményeket, szereket erősen hígított koncentrációkban alkalmazzuk. E kísérletek továbbá azt is megmutatták, hogy az említett rovarölő és gombaellenes ha- 50 tások különbség nélkül akkor is megnyilvánulnak, ha a fém- és a borsav közötti arány amaz elég tág határok között változik, amelyek között ez az arány a borát képzésében változhatik. Ez az arány, mint 55 ismeretes, vegyileg nem pontosan meghatározott és a vegyészeti irodalom, pl. a réz tekintetében legalább 11 féle arányt ad meg, amelyben a borsav e fémmel ugyanily számú különböző borát képzé- 60 sere vegyülni látszik. A gyakorlatban valamely anyagnak használata gombaellenes vagy rovarölő szerként nemcsak az anyagnak a szervezeteket elpusztító tulajdonságaitól, hanem 65 attól is függ, hogy az anyag nagy menynyiségben ipari áron előállítható-e; ez utóbbi eset a fentemlített fémes borátok tekintetében, a vegyészeti ipar mai állásánál, nem áll fenn. A borsav, mint na- 70 gyon gyenge sav, az említett fémeket nem támadja meg közvetlenül és ennek következtében fémes karbonátoknak, nitriteknek vagy oxidoknak boranhidriddal meghatározott arányban való összeol- 75 vasztásához vagy valamely alkáliás borát