115452. lajstromszámú szabadalom • Készülék két test szétterpesztésére vagy közelítésére a rajtuk alkalmazott csuklós rudakkal

MAGYAR KIRÁLYI J| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1154:52. SZÁM. V/f. OSZTÁLY K. 13300. ALAPSZÁM. Készülék két test szétterpesztésére vagy közelítésére a rajtuk alkalmazott csuklós rudakkal. Dr. lü'Qmmei' Adolf üzemmérnök Berlin. A bejelentés napja. 1936. évi január hó 14-ike. A találmány készülék két test szétterpesztésére és közelítésére. Ezt a feladatot a testeken alkalmazott csuklós terpesztőrudak segítségével már ö megoldották. Ezeknél az ismert készülékeknél az egyik testre ható forgató erő a terpesztőrudakat felállítja, illetve lefekteti és ilymódon a testeket egymástól távolítja, illetve egymáshoz közelíti. Emellett 10 az egymás felé mozgatott testek megtámasztása a testek vezetésétől el van különítve, minthogy a forgatható testet eltolódás, az eltolható testet pedig forgatás ellen szokták biztosítani. Az ilyen meglő támasztás az ismert készülékeknél az öszszecsukott helyzetben (Falstellung) tetemes nagyságú helyet kíván, ami sok esetben hátrányos. A találmány szerint egy és ugyanazt a 20 készüléket vezetésre és támasztásra egyaránt felhasználjuk, amivel az említett hátrány kiküszöbölésén kívül a készülék súlyát is csökkentjük. A találmány szerint ezt lígy érjük el, 25 hogy az egyik testnek legalább három helyére párosával elrendezett terpesztőrudak összefutó végei hatnak és mindegyik terpesztőrúdpár közül az egyik rúd, amely a második testre hat, jobbra moz-30 gatható, míg a másik rúd — mely a két testhez képest forgathatóan elrendezett segédszervre hat — balra mozgatható. A mellékelt rajzok a találmány szerinti készülék néhány foganatosítási alakját 35 példaképen, vázlatosan szemléltetik. Az 1. ábra az első megoldás távlati képe. A 2. ábi 3/ második megoldás távlati képe. A 3. ábra a találmány szerint szerkesztett asztalt mutat. A 40 4. ábra világítótornyot szemléltet, melyet a találmány szerint kialakított több elemből építettünk fel. Az 5. ábra a találmány szerint kialakított és egymással összecsavarok két hídelemet 45. mutat. A 6. ábra olyan híd egy részét mutatja vázlatosan, melynek tartói az 5. ábrán feltüntetett elemekből állnak. Az 1. ábrán a csavarduc szétnyitott álla- 50 pótban látható. A három (al, a2, an) terpesztőrudat az (A) felület egy körön fekvő (1, m, n) pontjaival és a (B) felület egy körön fekvő (o, p, q) pontjaival kötjük össze. Ezenkívül a három (bl, b2, b3) 55 terpesztőrudat, melyek az (A) felületnek ugyanazokban az (1, m, n) pontjaiban hatnak, a forgatható (C) segédfelület egy körön fekvő (r, s, t) pontjaival kötjük össze. Ha a (C) segédfelületet az ábrázolt hely- p,o zetből a (B) felülethez képest az óramutató járása irányában, 120°-kal elforgatjuk, akkor valamennyi terpesztőrúd egy síkban csukódik össze és vízszintes irányban egymásba fekvő két egyenlő oldalú három- 65 szöget alkotnak (összecsukott helyzet). Ha most a (C) segédfelületet ellenkező irányban forgatjuk el a (B) felülethez képest, akkor a (B) és (A) felületek ismét szétterpednek és a rajzon feltüntetett hely- 70 zetet foglalják el. A szétterpesztett helyzetben a csavarduenak statikai optimuma van, mert a keletkezett gyűrűalakú alakzatot megközelítően egyenlőoldalú hat háromszög alkotja, melyek valamennyi Í5-szöge változó.