115446. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugárelemzésre és képszétbontásra

huzamosan a fókusz felé terelő mágneses mezőt alkalmazhatunk, amely a kibocsátott elektromos sugarat az anóda vagy a vevő síkjában élesen a fókuszba tereli. 5 Ekkor minden egyes elszabadulni igyekvő elektronnak a tényleg befutott pályája olyan csavarvonal, amelynek tengelye párhuzamos a mágneses mezővel. Egy felületi elem elektronjai időről-időre ismét 10 ugyanazt a térbeli elosztást érik el, mint a kibocsátáskor. A gyújtópontba terelő áram úgy szabályozható be, hogy az elektronok az anóda síkjában „gyújtópontba terelődjenek", vagyis egymással ismét 15 ugyanolyan térbeli viszonyba kerüljenek, mint a kilövetéskor. A találmány nem magára a gyujtópontbaterelésre vonatkozik, hanem csak a szétbontásra és a katódától távoli, adott síkban való felfogásra 20 és itt „a közepes pálya" kifejezés csak azt jelenti, hogy minden egyes elemi terület elektronjai a letapintó nyílás síkjában ugyanolyan térbeli vonatkozások között futnak be, mint a kibocsátáskor voltak, 25 függetlenül a valóságban leírt csavarvonalalakú pályától. A mágneses fókuszba terelés a felfogó síkban éles reprodukciót tesz lehetővé, különben azonban az itt leírt eljárást nem változtatja 30 meg. A találmányt akkor is alkalmazhatjuk, ha. az elektronforrás a következőkben leírandó berendezéstől eltérően nem áll fotofelületből. A találmány mindenféle elek-35 tronsugár elemzését lehetővé teszi, függetlenül annak előállítási módjától. Az antikatódát vagy felfogóanódát legelőnyösebb pálca alakjában egyik oldalról bevezetni a csőbe és úgy elhelyezni, 40 hogy kicsi, előre meghatározott terület kivételével a katód a kibocsátotta elektrónokkal szemben védve legyen. A felfogóanódát legelőnyösebb másik csőalakú felfogóanódávai védeni, amely az antikató-45 dát körülveszi. A csőalakú anódának az elektron ki bocsátói el iilet felé fordított nyílása van, amely az odaérkező elektronokat felfogja. Az összetett anódának viszonylag kis átmérője lehet; előnyösen 50 némi távolságra helyezzük el a fotokatódától, hogy a szabályozó mezőknek elegendő tért hagyjunk ahhoz, hogy a sugárra hathassanak. A mező mágneses eltérítésére előnyösen 55 billenő (fürészifogalakú) rezgést létesítő berendezésekkel táplált tekercseket használunk és a fókuszba terelő mező létesítésére szokásos szolenoidokat alkalmazunk. A csőalakú anóda a kisülés ama részeit 60 választja ki, amelyek a szétbontáshoz szükségesek; továbbá, gyűjtőt alkot a többi, nem kiválasztott elektronok számára. Feltöltött állapotban az egyetlen eszköz annak az elektrosztatikai mezőnek 65 a létesítésére, amelyben az elektronok meggyorsulnak. Ez az elektrosztatikai mező annyira eltorzult, hogy az elektronkép ugyancsak eltorzul és térbelileg csaknem közvetlenül a sugárnak a katódából 70 való kilépése után már nem felel meg az optikai képnek. A rajzok a találmány példaképpeni megoldási alakjait ábrázolják, még pedig: Az 75 1. ábra a találmány szerinti szétbontóeső hosszmetszetét, valamint a mezőt létesítő berendezést tünteti fel. A 2. ábra a cső nézete. A 3. ábra az 1. ábra szerinti cső összetett 80 anódjának nagyított léptékű hosszmetszete. A 4., 5. és ö. ábra ama elektronok közepes pályáinak grafikai ábrázolása, amelyeket a katóda különböző részei a letapintás bi- 85 zonyos szakaszaiban lövelnek 1 \ l. A 7. ábra olyan kapcsolás rajza, amelynél a belső anóda közvetlenül fogja fel az elektronokat. A 8. ábra olyan kapcsolás rajza, amelynél 90 a szekundérkibocsátást az anódatartóban a jelzés erősítésére használjuk fel. Az 1., 2. és 3. ábra a távolbalátási rendszerben alkalmazható képszétbontó egyik kiviteli alakját tünteti fel. A (11) falban 95 átlátszó (12) ablak van, amelynek lehetőleg optikailag síknak kell lennie. A cső másik végénél van a (14) katódatükör, amelyet a (1G) szorítóeleinek tartanak a (15) lapon. A ka tód a részek a (20) szorí- 10 tókra hegesztett (19) tartók révén a (17) előrenyúló toldatra vannak szerelve. A (21) vezeték a toldatba be van olvasztva és a katód ához való á rambevezet és céljából a tartók egyikével összefügg. 10 A tükör mellső oldalának lehetőleg síknak kell lennie és ezt a csőbe való beépítés előtt ezüstözzük. Ennek következtében a (16) szorítók (22) végei összeköttetésben vannak az eziistréteggel. Az ezüst- tl réteg alkotja az alapot, amelyre később fotoérzékeny anyagokat, mint pl. céziumot. káliumot vagy hasonló fémeket gőzölünk fel. Az így alkotott, összetett, felvitt réteg alkotja a (24) katódát. 11 A pálcaalakú anódát a katódától bizonyos távolságra legelőnyösebben szorosan a (12) sík ablak mögött helyezzük el. Az