115444. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőtest hajondoláló gépekhez

Megjelent 1936. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115444. SZÁM. in/b. OSZTÁLY. FJ. 490Ő. ALAPSZÁJI. Villamos fűtőtest hajondoláló gépekhez. Éllo Nándor műszerész és Horváth István műszerész Budapest. A bejelentés napja 1935. évi december hó 16-ika. Hajondoláló gépekhez eddig oly villamos fűtőtesteket alkalmaztak, melyeknél a szétnyitható fűtőtestágaknak kettős faluk volt és a kettős fal által alkotott üregben 5 volt a villamos ellenállás elhelyezve. E fűtőtesteknek hátránya, hogy az ellenállásnak a falak üregébe való beszerelése igen körülményes és hosszantartó munka és ha az ellenállás kiég, az egész fűtőtest haszna-10 vehetellenné válik,. minthogy a fűtőtest. ágak kettős falának szétbontását, új ellenállás beszerelését és a falak újbóli összeállítását csak szakember tudná elvégezni és ez nagyobb költséggel járna, mint telje-15 sen új fűtőtestnek beszerzése. E mellett e fűtőtestek a kettős falak miatt meglehetősen súlyosak és így ezek ondoláláskor a fejet kellemetlenül terhelik. E hátrányok kiküszöbölődnek a találmány szerinti fűtő-20 test alkalmazásánál, minthogy ennél a kiégett ellenállást bárki könnyen kicserélheti anélkül, hogy a fűtőtest hasznavehetetlenné válnék és a fűtőtest sokkal kisebb súlyú, mint az eddig használtak. 25 A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a fűtőtest oldalnézete, a 2. ábra a fűtőtest elölnézete, a 30 3. ábra pedig a 2. ábra A—B vonala mentén vett metszet nagyobb léptékben. A találmány lényege az, hogy a villamos ellenállás a rugóhatás alatt álló, szétnyitható fűtőtestágak külső oldalára levehetően 35 felerősített egy-egy tokba van szigetelten bezárva. A rajzon (a,, b) jelöli a fűtőtest-ágakat, melyek (c) rugó hatása alatt állanak és (d) tengely körül szétnyithatók. Ez ágak külső oldalára egy-egy (f) tok van levehe- 40 lően erősítve, melyekben (g) ellenállásdrót van szigetelten elhelyezve. Mindkét (f) tokban egymás folytatásában két-két (g) ellenállásdrót van, melyek mindegyikét szigetelőanyagból készült (h) hüvely veszi 45 körül. E drótoknak egymás felé néző vége a közös (i), illetve a másik lutőtest-ágon levő tokban levő drótok a közös (k) vezetékhez vannak kapcsolva, mely vezetékek az áramforrás sarkaival vannak összekötve. 50 A (g) drótok másik vége magához a fémből készült (f) lokfálhoz van kapcsolva. A villamos áram az (i) vezetéken jut be az (a) fűtőtest-ágon levő (g) drótokba, azután az (f) tokfalon és a fémből készült (a, 55 b) fűtőtest-ágakon át a (b) fűtőtest-ágon levő (g) drótokba jut és a (k) vezetéken át távozik. A (g) drótok kiégése esetén az (f) tokot levesszük az (a) illetve (b) fűtőtest-ágról és sértetlen ellenállással ellá- tjO tolt új (f) tokot erősítünk helyérc, vagy pedig a levett (f) tokban levő cllenál'lásdrólot kicseréljük s azután a tokot visszaerősítjük a fűtőtest-ágakra. Tekintettel arra, hogy a fűtőtest-ágaknak 65 nincs kettős faluk, a fűtőtestek kicsiny súlyúak és így vélük az ondolálás kényelmesebben végezhető. Ezenkívül, minthogy nem magukban a fűtőtest-ágakban van a hevítőellenállás, hanem az ágakon kívül 70 levő tokban helyezkedik el, a fűtőtestágak egyenletesebben melegednek fel és így a haj is egyenletesebben kapja a meleget. További előny még, hogy a fűtő-