115429. lajstromszámú szabadalom • Gyutacs

magyar királyi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115429. SZÁM. xix/C. OSZTÁLY. — M. 106á5. ALAPSZÁM. Gyutacs. Moi'o Friedrich mérnök, Wien. A bejelentés napja 1935. évi november hó 11-ike. Auszcriai elsőbbsége 1935. évi november hó 2-ika. A találmány gyutacs, amely a gyujtótűvel való megszúráskor felrobban. Az ismert gyutacsoknál előfordul, hogy különösen kicsiny tűsebességek esetén a gyú-5 anyag a gyúszeg nyomása alatt kitér és így a gyutacs csütörtököt mond. A találmány lényege abban van, hogy a gyúanyag alatt merev szúrólemezt rendezünk el, amely a gyúanyag kitérését 10 meggátolja. A gyúszeg a mereven alátámasztott gyúanyagot éri és azt gyors összenyomás közben biztosan gyújtja. Ha a gyúanyag megszúrása közben nem gyulladna meg, úgy a gyúszeg csúcsa a szúró-15 lemezen elgörbül és a gyúanyag egyes részeit oldalt nyomja, úgyhogy a gyújtás minden esetben bekövetkezik. A találmány példakénti kiviteli alakjait a rajz mutatja és pedig az 20 1—3. ábrák az egyik kiviteli alakot egymásra merőleges tengelymenti metszetekben és alaprajzban, a 4. ábra egy másik kiviteli alak tengelymenti metszete, míg az 25 5. és 6. ábrák a gyújtóba beépített gyutacsot az éles, illetőleg a biztosított helyzetben mutatják. Az 1—3. ábrákban feltüntetett gyutacsnak alul beperemezett (a) hüvelye van, 30 amelyben merev (b) szúrólemezt rendeztünk el. A szúrólemezben, a gyutacs tengelyén kívül elrendezett (g) nyílások vannak. E nyílások képzése végett a lemezt oldalt kimetszük, úgyhogy az a hüvely 85 alsó nyílását a 3. ábrából látható módon pallószerűen áthidalja. A szúrólemezen 45 50 (c) lemezke van. Erre préseljük a (d) gyúanyagot és ezt az (e) lemezkével fedjük le. Ezután a hüvely (f) szegélyét leperemezzük. Az alsó hüvelyperem és a szúrólemez 40 között akkora (ii) nyílások maradnak szabadon, amelyeken a robbanás lángja átcsaphat. A találmány szerinti gyutacsot a gyújtóba úgy építjük be, hogy a lövéskor fellépő gyorsító nyomás a 2. ábrabeli nyíl irányában hasson a gyutacsra. Ha a gyújtóval szerelt lövedék felcsapódik, akkor a gyúszeg ugyancsak e nyíl irányában szúrja meg a gyúanyagot. A 4. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (d) gyúanyagot befogadó üreg vastagfalú hüvelyben van. A (k) furat a gyúszeget vezeti. Míg a közönséges gyutacsoknál a szúró 55 gyúszeg behatása alatt a (d) gyúanyag kitérhet (a gyúanyagnak ez a hajlamossága különösen a gyúszeg kis sebességei mellett érvényesül), a találmány szerinti szerkezetnél a merev anyagból ' készült szúrólemez a gyúanyag ilyen kitérő elmozdulását meggátolja. A (b) szúrólemez további előnye, hogy azt a gyúszeg csúcsának érnie kell abban az esetben, ha a (d) gyúanyag az első lemezke átszúrása közben nem gyújtott volna. Ebben az esetben a gyúszeg hegyei a gyúanyagot a (b) szúrólemezre szorítja, miközben a szeg hegye elgörbül és a gyúanyag részeit oldalt szorítja. Az 5. és 6. ábrák oly gyújtót mutatnak, amelynél a gyutacs önmagában ismert 60 65