115410. lajstromszámú szabadalom • Reszelő és eljárás annak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115410. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — II. 9633. ALAPSZÁM. Beszelő, és eljárás annak előállítására. Heller Paul Elias gyáros Newark (É. A. E. Á., New-Jersey)" A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 25-ike. A találmány javított reszelő fém meg­munkálására és eljárás e reszelő előállí­tására. A javított reszelőre az jellemző, hogy 5 a fogak az egymástól egyenlő távolságra elrendezett sorokban olyan csoportokat alkotnak, amelyekben a szomszédos fogak vágóélei eltérő szélességitek és magassá­gúak. 10 Az eljárásra pedig az jellemző, hogy az alapvágásokat egymástól külön­böző távolságra eső átlóirányú vonalak mentén, a keresztező vágásokat ellenben az alapvágásokhoz képest ellenkező ferde-15 ségű, de egymás között egyenlő köztávol­ságú vonalak mentén ejtjük meg. Az uj vágóeljárással készült reszelőnek fontos jellemzője, hogy azon a fogak egyenlő köztávolságú sorokban vannak 20 elrendezve és a reszelő hossztengelyével párvonalas irányban a szomszédos vágó­élek magassága kis mértékben változó. A magasságkülönbség a tengelyirányban egymásra következő fogak között igen 25 csekély, kb. 0,025—0,05 mm — több nem is volna kívánatos — g s ci z g ££ y ÍD íi o után ható, tengelyirányban sorakozó fo­gak vágóélei hullámvonalat alkotnak, amelynek legmagasabb pontjai egymás-30 hoz aránylag közel esnek. Minthogy a fo­gak sorai szög alatt hajlanak a reszelő hossztengelyéhez, a reszelési műveletben mindenkor több alacsonyabb és magasabb fog működik egyidejűen, ami kaposolat-35 ban az egyenlő magasságú fogak említett kis köztávolságával, sima, ugrásoktól men­tes munkát biztosít. A fogak javított el­rendezése folytán a vágóhatás a maga­sabb és alacsonyabb fogak között jobban oszlik meg, ami lényegesein csökkenti az ÍO erőszükségletet, úgy hogy a reszelő egyen­letesebben és jobban hat, mint a közönsé­ges kettősen vágott reszelők. A találmány kivitéli példáját a mellé­kelt rajz ábrázolja, amelynek éő-1. ábráj a & reszelő felülnézete, a 2. ábra a reszelő egy darabjának per­spektivás nézete, a 3. ábra metszet a reszelő hosszirányá­ban, a 50-4. ábra a vágások új elrendezését fel­tüntető részleges felülnézet, az 5. ábra pedig csupán az, alapvágásokat a keresztvágások megejtése előtt feltün­tető részleges felülnézet. 55. A reszelő (a) testén előbb az (o) alap­vágásokat létesítjük átlóirányban a re­szelő egész hosszában, azután az (u) ke­resztvágásokat az előbbieket keresztező, ellen tett ferdeségű vonalak mentén. Az 60-(u) keresztvágásokkal a szokásos módon alámetszéses fogakat létesítünk, míg az (o) alapvágások egyszerű V-alakúak ós kisebb mélységűek. A találmány értelmében az alámetszé- 55, ses fogakat és a vágóéleket létesítő (u) ke­resztvágások köztávolságai a reszelő egész hosszában egyenlők, míg az alapvágások olyan csoportokat alkotnak, amelyeken belül a köztávolságok különözők és innen 70 ered, hogy az egyes csoportokon belül a vágóélek is különböző magasságúra adód­nak. A • rajzon feltüntetett kiviteli példában

Next

/
Thumbnails
Contents