115401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázalakú szénhidrogének kitermelésére

maradékát, — mely még gázállapotban s eredeti nyomáson van s az etilénnek mJég számottevő részét, továbbá lényegilég az őszes metánt és hidrogént tartalmazza — 5 szelektív elfolyósiítással megint két részre választjuk: egy folyékony részre, mely a maradék etilén nagy részét, és a metán számottevő részét tartalmazza; s egy még gázalakú, az eredeti nyomáson lévő részre, to mely főleg metánból és hidrogénből áll, s melyet hőcserélőbe vezetünk, ahol lényegileg az összes maradék-etilént kevés metánnal együtt elfolyósítva elkülönítjük.^ A maradék gázt (hulladékgáz) expanziós 15

gépbe vezetve, nyomását külső munka végzése közben légkörire csökkentjük. A folyós etilén-metán-frakciót egy járulékos rektifikálóban gyakorlatilag tiszta metánra és etiléndús folyadékra választjuk szét, 20 mely utóbbit a fő-rektifikálóba vezetjük. Az eljárásban legelőbb elkülönített, propilént és magasabb forrpontú gázokat tartalmazó frakciót ugyancsak járulékos rektifikálóban bontjuk szét tovább. 25 A találmányt a korábban ismertetett nyersgáz-eleigyre alkalmazva, a rajzban feltüntetett berendezéssel kapcsolatban ismertetjük. Az isimertetés természetesen csak példa, melynek adatai a feldolgo-30 zandó gáz eredete, minőségi és mennyiségi összetétele szerint tág határok közt módosulhatnak. Példaképen a bontandó nyersgázt, pl. körülbelül 105.5 kg/cm2

kezdő nyomáisra 35 sűrítve az (5) csövön át a (6) hőcserélőbe vezetjük, ahol az üzem kilépő termékeivel hőt cserélve lehűl. A lehűlt, esetleg résizben el is folyósódott elegyet a (7) cső a (9) rektifikáló oszlop (8) alsó terébe vezeti, 40 melynek (11) süveges szokásos (10) csészéin, vagy tányérjain a folyadék lecsergedez, míg a, gázalakú rész és a folyadékból keletkező párák ellenáramban felemelkednek. A (10) csésízéken át felszállt gá-45 zok és gőzök egy kondenzátor (12) csöveibe lépnek, melyeket egy későbbi és még ismertetendő szeparálás folyós termékei vesznek körül. Az itt fellépő részleges folyósítás és a (8) oszlop tér ben fellépő rek-50 tifikálás folytán a nyersgáz két frakcióra különül. A folyékony frakció, mely a (8) oszloprész alján gyűl fel, főleg propilénből és magasabb forrpontú szénhidrogénekből s a nyersgáz etántartalmánaik egy kis ré-55 széből áll. Ezt a folyadékot a (13) csövön át — célszerűen szobahőmérsékkel — bevezetett tetszésszerinti fűtőközeggel fűtjük, hogy a propilénnél könnyebben forró alkatrészeket kiűzzük; ez utóbbiak a (8) oszloprésziben felszállva elősegítik a rek- 60 tifikálást. A (8) oszloprész fenekén felgyülemlő folyadékot a (14) cső vezeti el további feldolgozása helyére. A (12) csövekben kondenzálódott — kb. 70% etilénből, egyébként főleg etánból és 65 metánból álló — folyadék egy része nem a (8) oszloprészbe, hanem az; e fölött lévő (15) vályúba jut s a (16) csövön át kerül további feldolgozási helyére. A kezdő szeparálás tehát két folyékony ós egy gáz- 70 alakú frakciót eredményez, melyek különböző összetótelűek. Az egyik folyós frakció a nyersgáz összes propilénjét tartalmazza. A másik folyós frakcióban és a gázalakú frakcióban! van az összes etilén. 75 Feldo 1 goziísukat később ismertetjük. A (12) csövekből kilépő kondenzálatlan gázok a (17) csövön egy a (9) oszlopba szerelt kondenzátor (18) csöveibe jutnak, melyeket főleg etilénből álló folyadék vesz 80 körül és hűt. A kondenzálódó — etilénből etánból és metánból álló — folyadék a (19) csövön át távozik további feldolgozási helyére, míg a kondenzálatlan gázrósz, mely főleg hidrogént és metánt, továbbá kevés 85 etilónt 'tartalmaz, a (20) csövön át a (21) hőcserélőbe lép; ezt a gyártásnak a (27) expanziós gépben expandált atott hidrogén-metán-hulladéikgáza és esetleg a (34) oszlop kilépő gáza hűti. A (21) hőcserélő- 90 ben az etilén kevés metánnal elfolyósodik s a (22) csövön lép ki, míg a gázmaradék a (23) csövön át a (21) hőcserélő másik (24) részébe s innen a (25) csövön és (2(5) szelepen át a (27) expanziós gépbe kerül. 95 A gépben explandált hidrogén-metán-gáz a (21) hőcserélő (29) terébe lép s ott hidega egy részét a. (21a) résznek adja át, azután a (30) csövön át jut- további hasznosítási helyére. 100 A (15) vályúban felgyűlő folyadék a (16) csövön, (31) hőcserélőn, (32) csövön és (33) szelepen át a szokott (36) kupakos (35) tányéros járulékos (34) oszlop alsó terébe • lép. A (18) csövekben kondenzált folya- 105 dék a (19) csövön és (37) szielepen át a (34) oszlop középső szintjébe lép. A (21) hőcserélő (21a) részében kondenzált fölyiadék a (22) csövön és (38) szelepen á.t ugyancsak a (34) oszlop egy középső tányérjára 110 kerül. A (34) oszlop legfelső tányér jára folyékony metánt táplálunk. Ez utóbbi termelése és járulékos hűtőhatás létesítésére a (34) oszlopból a (39) csövön távozó gázokat (40) .csövön és (43) hőcserélőn át a 115 (44) kompresszorba vezetjük s ott arány-