115393. lajstromszámú szabadalom • Papirosfűző készülék
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115393. SZÁM. IXa/b. (Xlll/b.) OSZTÁLY. — S. 15501. ALAPSZÁM. Papirosfűző készülék. Steinberger Pál lakatossegéd Budapest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 26-ika. Az eddig használatos papírfűzőkészülékekhez előre elkészített kapcsokat kelleti használni, amelyeket kapocssorozattá egyesítve toltak a készülékbe. E kapoesf, sorozatok készítése megdrágítja a készülék használatai. A találmány szerinti készülék a kapcsokat a készüléken elhelyezett huzalkészletből alakítja. A rajz a találmány szerinti készülék 10 egy kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a készülék elölnézete, a 2. ábra részben metszett oldalnézet, a 3. ábra részletrajz. Az (1) huzalkészletcsévéről a (2) huifi zal a (3, 4) korongok közé jut. E korongok az egymásba kapaszkodó (5, 6) fogaskerekekkel egy-egy darabot alkotnak. Az (5) fogaskerék (7) tengelyére, a (8) állványlap mögött, a pontozottan feltüntetett (32) 20 kilincskerék van felerősítve, mely a (9) rugó révén hozzászoruló fogazott (10) rúddal kapcsolódik. Ez utóbbi a (10, 11, 12, 13) csuklós rúdazat egyik tagja. A (13) kar a (14) fogantyúban végződik, forgás-25 pontja az (1) cséve tengelyvonalában fekszik. A (11) kar a (15) állvány (16) csapszege körül billenthető. A kapcsoknak a (2) huzalból alakítására ós levágására a vi]laalakú (17) kölyű (17') ágai valók. A 30 (17) kölyű felfelé a (18) rúdban folytatódik, amelyet az azt körülvevő (19) rúgó felfelé húz. A (18) rúd a (13) karral csuklósan van összekötve. A (17) kölyűn a (20) lap van rögzítve, amely a papírlapokat 35 ismert módon fűzi össze. A (17) kölyű hátsó oldalából a (21) orr nyúlik ki (2. ábra), amely a (22) csap körül elforduló (23, 24) emelőt billenti. E kétkarú emelő (23) karja villás és e villa egyik (23') szára a (21) orra támaszkodik, másik (23") szá- 40 rát a (25) tekercsrugó húzza a (15) állványhoz. Az alsó (24) kar a 3. ábrán feltüntetett U-keresztmetszetű (26) tolóka (27) hasítékába nyúlik, mely tolóka a kapocs kialakítására való matricát alkotó (28) tömbön csúsztatható. Az (1) csévére tekercselt huzal (2) végét a (3, 4) menesztőkoroingok közé illesztjük és a (15) állvány (29) fúratán vezetjük a (28) matrica fölé. Ha most a (14) í'o- 50 gantyúuál fogva a (17) kölyűt lenyomjuk, a baloldali (17') szárból alul kiálló (30) kés a huzalvéget levágja és a levágott darabot a kölyű két szára a (28) tömbön U-alakúra hajlítja. A (17) kölyű le- 55 nyomásakor a (7) tengelyen levő (32) kilincskereket egy fel nem tüntetett kilincs rögzíti. A (14) fogantyú lenyomásakor a (18) rúd (21) orra is lefelé halad és a (23, 24) emelő az óramutatóval ellenkező 60 irányban elfordulva, (24) karja révén a (26) tolókat hátrahúzza. A (14) fogantyú eleresztésekor a (19) rugó a (18) rúdat felfelé húzza és a (12, 11) rúdazat a fogazott (10) rúdat lefelé tolja. Ez a rúd most 65 a (7) tengelyen ülő (32) kilincskereket ós ezzel együtt az (5, 6) fogaskerekeket és a (3, 4) menesztőkorongokat elforgatja úgy, hogy a (3, 4) menesztőkorongok újabb huzaldarabot tolnak a (28) matrica fölé. A 70 (17) kölyű felső végállásában a (21) orr a (23, 24) emelőt a 2. ábra szerinti helyzetbe' billenti és a (26) tolólemez a (28) matricán előbb formált kapcsot a (20) lemez alá tolja. Mihelyt a (17) kölyűt ismét 75 lenyomjuk, ennek baloldali (17') szára az
