115388. lajstromszámú szabadalom • Köszörülő készülékkel felszerelt biztonsági borotvakészülék

lyel a (4) hajtószárat és ezzel együtt az (5, 6, 7) hajtórészeket minden köszörülő­művelet után rögzíthetjük, még pedig oly helyzetben, mely a (8) borotvapenge leg-5 kedvezőbb borotváló, vagyis munkahely­zetének felel meg. (12)-vel a biztonsági bo­rotvakészülékeknél szokásos gereblyeré­szeket jelöltük, melyekkel a. készüléket használat közben a borotválandó felületen 10 megtámasztjuk. A fent leírt köszörülőkészülékkel egye­sített borotvakészüléket használat után cseppfolyós köszörülőanyagot, pl. glicerint tartalmazó (13) edényben, a 10. ábrán jel-15 zett módon tarthatjuk. Mint ezen az ábrán szakadozott vonalakkal jeleztük, a (13) edénynek belül, két egymással szemben lévő oldalfalán, (13a) vájatai vannak, me­lyeknek alsó részébe a készülék fejrészét 20 felülről becsúsztatjuk. A (13) edény két fedélrésze, melyeknek nyitott, helyzetét eredményvonalakkal szemléltettük, a csu­kott helyzetben az (1) fogantyú átmérő­jének megfelelő nyílást határolnak és a 25 (13) edényből kinyúló (1) fogantyú oldal­támasztékait alkotják. A (8) pengének le­írt köszörülését célszerűen a készüléknek a glicerinfürdőbe merített, a 10. ábra sze­rinti helyzetében végezzük, hogy a köszö-30 riilősi folyamatot a kenőanyagot alkotó glicerinnel kedvezően befolyásoljuk. A 11. ábrán a borotva- és köszörülőké­szülék módosított alakja látható, melynél csak egyoldali metszőélű pengét haszná-35 lünk, amilyent a 12. ábra szemléltet. Eh­hez képest a készüléknek csak egy pár kö­szörülőpofája van (11. ábra baloldala), aholis az alsó köszörülőpofa, az 1. ábra szerinti készüléktől eltérően, nem lemez-40 rugókra, hanem pl. kis csavarrugókra támaszkodik. Egyebekben ennek a készü­léknek a szerkezete a fent leírt készülék-, kel annyira egyezik, hogy további ismer­tetése felesleges. 45 A 13., 14. és 15. ábrák oly készülék szer­kezeti részeit szemléltetik, melynek szer­kezete elvileg az 1—10. ábrák szerinti ké­szülékkel megegyezik, pengéje azonban a keringő köszörülőmozgáson kívül még a 50 borotválás! megkönnyítő, gyors ide-oda­járó mozgást is végezhet. Ilyen készülé­ket célszerűen motorosán hajtunk, még pedig előnyösen pl. a készülék fogantyú­jába beépített kis villamos motorral. A 55 készüléknek oly átváltását, mely szerint a (14) borotvapengének egyszer keringő­mozgást, másszor ide-odamozgást adha­tunk, a (2) tokrész és a (3) fedél között eltolhatóan ágyazandó (15) tolókával vé­gezzük, melynek alakja a 14. ábrából lát- 60 ható. A (15) tolókát hasítékból és csavar­ból álló kapcsolattal úgy kötjük össze a (14) pengével, hogy az utóbbi a (15) toló­kához képest hosszirányban eltolható. Itt az 1—10. ábrák szerinti megoldási példa 65 kapcsán leírt hajtószerkezet (7) csapjai a (14) pengének két ovális (14a) lyukán jár­nak át és a (14, 15) részeknek feltüntetett viszonylagos helyzetében a (15) tolóka megfelelő, villaalakú (15a) menesztőré- 70 szeivel kapcsolódnak. Ennek következté­ben a (7) csapok hajtómozgása közben a (15) tolóka és a veié összekötött (14) penge keringőmozgást kap, amint az a penge köszörülésénél kívánatos. Ha azonban a 75 borotválkozó személy a (14) pengének a borotválást megkönnyítő ide-odamozgást akar juttatni, akkor a (15) tolóka a 14. ábra szerinti helyzetből balra tolandó el, még pedig úgy, hogy két, a tolóka alsó 80 oldalán alkalmazott (16) toldat a készülék (2) tokrészének két egymással szemben -lévő homlokoldalán egymással párhuza­mosan elhelyezett (16a) kivágások (15. ábra) két csoportja közül az egyikkel 85 vagy másikkal kapcsolódjék (aszerint, amint a borotválkozó személy a pengének egyik vagy másik metszőélét akarja hasz­nálni). Ez közvetlenül maga után vonja azt, hogy a (15) tolóka (15a) menesztőré- 90 szei a (7) csapokat elhagyják, úgy hogy a (7) csapok hajtómozgásuk közben köz­vetlenül hatnak a (14) pengére. Megjegy­zendő azonban, hogy ez a hatás, a (14) pengében lévő lyukak ovális alakítása 95 folytán, a (7) csapok keringő pályájának csak bizonyos részleges útszakaszain megy végbe, még pedig oly szakaszokon, hogy a (14) penge a maga hosszirányá­ban végez ide-odajáró mozgást. 100 A penge ide-odajáró mozgatására al­kalmas szerkezet természetesen a 11. ábra szerinti módosított készülékkel kapcso­latban is alkalmazható. A 12. ábra az utóbbi készülékhez tartozó (8a) pengét 105 szemlélteti. A 16. és 17. ábra szerinti megoldási példa az 1—10. ábra szerinti készüléktől főleg abban különbözik, hogy a köszöriilő­pofákat a tulajdonképpeni borotvakészü- 110 léken kívül alkalmazzuk. A 16. ábrán 17-tel jelölt, fésűszerű köszörülőpofákat, melyeknek kölcsönös elhelyezése az első­sorban leírt megoldási példához hasonló, a (18) köszörülőpofatartóba eltolhatóan, 115 úgy építjük be, hogy azok a (19) csavar­rugók hatása alatt egymáshoz közeledni iparkodnak; ezeknek a pofáknak egymás-

Next

/
Thumbnails
Contents