115384. lajstromszámú szabadalom • Vízfék
san szembemozgó lapátok vájatába szorítja át, ahol a 3. ábra szerint mindig két ellentétes iránya (8) és (9) áramlás találkozik és ütközik össze, úgyhogy ennek 5 következtében nagyon hatásos fékezés áll elő. A fékezés hatásossága még inkább fokozódik annak következtében, hogy a forgó dob 1 apáihornyaiba be fekvő víztömegek a centrifugális erő hatásának is alá vannak 10 vetve, tehát bizonyos l'oku súgárirányu áramlás is keletkezik, melynek energiaszükségletét természetesen szintén a fékezett gépnek kell szolgáltatnia. A 3. ábra szerinti elrendezésben a lapál-15 keresztmetszet a hatásosság romlása nélkül bizonyos változatokat is megenged, így pl. lehel a keresztmetszet a (7) lapátoknak megfelelően a lapátok hosszközépsíkja mentén úgy belső, mint külső oldalán le-20 gömbölyilett. vagy pedig' a (T) lapátoknak megfelelően étessarku. esetleg kívül éles. belül gömbölyű. 11a a találmány 3. ábra szerinti megoldását az előzőkkel elleniéiben fékezésnél 25 úgy alkalmazzuk, hogy a dob forgatásánál a viszonylagos mozgásirányban a lapátok (domború) hátoldalai néznek szembe egymással. úgy, különösen kívülről élessarkú lapátok esetén, az ismert 1. ábrabeli ét-30 rendezéssel egyenlő halásosságú elrendezést nyerünk, mivel ez esetben a lapátok homorú oldalán lévő s közvetlenül nem ütköző vízrészeknek a fékezésnél nem sok szerep jut. Az ily elrendezésnek, ill. a 35 3. ábrabeli megoldás ily módon való alkalmazásának nem lenne különös indokoltsága. mivel az 1. ábrabeli elrendezés hatásosságával lényegileg egyenlő hatásosság mellett drágább megoldást alkalma-40 zunk. Ezzel szemben azonban fontossága és külön találmányi értéke vau egy oly elrendezésnek, melynél (a 4. ábra szerint) egymás mellett néhány sor lapátot a 3. ábrának megfelelően, tehát úgy rendezünk 45 el. hogy a dob forgatásánál homorú oldalaikkal közélednek egymáshoz, a lapátok további néhány sorát pedig úgy, hogy ugyanekkor, tehát változatlan forgásiránynál. ez utóbbi lapátok hátoldalaikkal van-50 nak egymással a viszonylagos ellmozdulás irányában szembehelyezve. Célszerűen úgy a burkoló köpenyen, minL a dobon a lapátok fele-fele az egyik. ill. másik elrendezésű lap alcsoporthoz tartozik, miáltal lehetővé van téve, hogy a fék mindkét 55 forgás irányba n egyen 1 ő k éppe.n viselkedik. Ez utóbbi megoldás fékezésének hatásossága ugyan kisebb, mint a 3. ábra szerinti megoldásé, azonban még mindig lényegesen nagyobb, mint az ismert l.ábra- 60 beli megoldásé. Szabadalmi igények: 1. Vízzel teli. hengeres burkolóköpenyben forgatott dobból s a köpeny és dob szemközti felületein felerősített és a kö- 65 zöttük levő fékezőtérbe nyúló vízkeverő szerelvényekből álló vízfék. jellemezve a dob- és köpenyfelületrc merőlegesen elrendezett, hosszirányukban kivájt oly lapátokkal, mint vízkeverő 70 szerelvényekkel, mélyek a köpenyen s a dobon a viszonylagos mozgás irányában vájatukkal (ln>morú oldalukkal) szembenéző helyzetben vannak. 2. Az 1. alatti vízfék megoldási alakja, 75 azzal jellemezve, hogy úgy a köpenyein, mini a dobon alapátok két-két. egyenlő számú lapátot tartalmazó csoportba tartoznak, melyek közül a köpenyen s a dobon összetartozó egyik csoporlpár la- 80 pátjai a dob egyik forgásirányára vonatkoztatva. a másik csoporlpárbeli lapátok pedig a dob másik forgásirányára vonaLkozlalva vannak vájatukkal (homorú oldalukkal) szembenéző helyzet- 85 ben. 3. Az 1. vagy 2. alalti vízfék változata., jel lem ez ve oly lapátokkal. melyek hosszközépsíkjuk mentén külső és belső lapátfelületükön le vannak .gömbölyítve. 90 4. Az 1. vagy 2. alatti vízlek változata, jellemezve oly lapátokkal, melyek hosszközépsíkjuk mentén külső és belső 1 apátfelületűkön élessarkúak. 5. Az 1. vagy 2. alatti vízfék. változata, 95 jellemezve oh' lapátokkal. melyek hosszközépsíkjuk mentén külső oldalukon élessarkúak. belső o; ! dal likon pedig le vannak gömbölyítve. 1 rajzlap melléklettel.
