115383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati takarmány előállítására

MAGYAR IC I l í A L YI K „,v JW" SZABADALMI IHlírtSÁG SZABADALMI LEI RAS 115383. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — Jb\ 7505. ALAPSZÁM. Eljárás állati takarmány előállítására. Fattinger János gazda Stadl, a Raab-menti St. Ruprecht mellett. Stájerország1

(Ausztria). A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 12-ike. Eddigelé a cukorgyártásban kapott, a cukorlé finomításakor nagy mennyiségben keletkező leválasztási (Scheideschlamm) és szaturációs iszapot (Saturationsschlamm) 5 ill. az egyetlen munkafolyamatban kapott leválasztási szaturációs iszapot nagy tápértéke ellenére, mely karbonát alakjában jelenlévő emészthető mész, fehérje, vasvegyületekből, foszforsavból és más táp-10 anyag tartalmából adódik, csak trágyának alkalmas mellékterméknek tekintették. Az állatok ezt az anyagot abban az állapotban, amint rendszerint a cukorgyártásban keletkezik, nem veszik ha, ami elsősorbain 15 annak szokatlan izére és szagára vezetendő vissza. Javasolták már a répacukorgyártásban keletkező értékes nyerscukorlének, mint olyannak takarmány- vagy trágya-20 anyag előállításához való felhasználását és ehhez a léhez a szűrésnek megfelelő hőmérsékleten csak oly kevés mésznek (pl. tiszta Ca 0-ból a lére számítva 0.26°/o-nak) a hozzáadását, hogy nem cukoranyagok vál-25 nak ugyan le, szabad mész azonban nem kerül a csapadékba. Az ezzel az eljárással előállított, különleges iszapot (Specialschlamm) amely a cukorgyártásban leváló nyersiszapoktól eltérő összetételű a benne 30 lévő cukorlévél nagy cukortartalmú száraziszappá dolgozzák fel. Ennek az eljárásnak a bevezetését el kellett hagyni, mert a cukorgyártás rendes üzemi viszonyaira, különösen a cukornyerésre nem volt tekin-35 tettel, hanem a cukorlé kedvéért, a mindenekelőtti főtörekvést, az emberi táplálásra alkalmas cukornyerést csökkentették és körülményesebbé Lelték. Egyébként elsőrangú szakemberek részéről elismert ténykörülmény, hogy több mész hozzá- 40 adása, mint amennyi az ismeretes eljárásban szokásos, a cukorlé szaturálásakor kedvezőbb mechanikai tisztítást is eredményez. Más ismert eljárás szerint nyers leveknek és a cukorgyártásban kipréselt 45 nedveknek, valamint a keményítőgyártás Láplarlalmú nedveinek, kénessavas, hidrokénessavas és hasonló savakkai vagy ezek sóival való kezelésekor a szűrőrongyokon maradó, fehérje-, pektin- és nagy 50 zsírtarlalmú nyálkás csapadékot felszívó anyagokkal keverjük és vagy frissen megetetjük, vagy szárítjuk, miközben foszfordús trágyaanyagot kapunk. E két ismert eljárás egyike sem hasznosítja azonban 55 a cukorgyári tisztításban általában szokásosan nyert nyersiszaphulladékot. Tervszerű kísérletek meglepetésszerűen azt mutatták, hogy az eddig el nem ért célt, hogy a cukorgyártás rendes üzeméből 60 adódó iszaphulladéktermékekeil etetés céljára használhassuk, elérhetjük, ha ezeket megfelelő kezelésnek vetjük alá. A találmány szerint ez akként történik, hogy a romlatlan és nem az esetlgg hibás el- 65 raktározás folytán bomlásnak indult leválasztási iszapot vagy szaturációs iszapot,, illetve az egyetlen munkafolyamatban nyert leválasztási szaturációs iszapot valamely mellléktápanyaggal keverjük, amely- 70 nek az a képessége, hogy elveszi amannak izét és szagát, mint pl. őrölt szénával), vagy más őrölt termékkel, mire az anyagot hajlított, szemcsés-, levéli- vagy grizes