115374. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer

való felhevítés lehetőleg mellőzendő. Ha port használunk, azt a keverék olajos alapanyagai útján kivonhatjuk és az ezekben foglalt port, a szer szétfecskendezése 5 előtt, eltávolíthatjuk. A szernek szórható vagy a szórhatóságot létesítő anyagokkal való keverésénél azonban előnyös lehet a visszamaradó pornak el nem távolítása. További, esetleges adalék-anyagként fi-10 gy elembe jön pl. a paradiklorbenzol, a nikotin, továbbá réz-, kén- vagy mésztartalmú anyagok stb. Ez utóbbiaknál az a további előny lép fel, hogy a szer tulajdonságai emulgáláskor még inkább meglő javíthatók, azonkívül túlságos savas vagy lúgos hatások a mennyiségi viszonyok, töménységek, stb. megfelelő megválasztásával kiküszöbölhetők. Ez utóbbi anyagok adaléka, éppen úgy, 20 mint a piretrin-adalék, a mindenkori viszonyok és alkalmazási célokhoz képest, tág határok között változtatható. Az alapanyagokból — adalékkal vagy anélkül — előállított találmány szerinti 25 keverékek pl. fecskendezhető vagy kenhető szerek alakjában, porozus testek stb. itatására is felhasználhatók. Kitűnt, hogy a legtöbb esetben elegendő az irtószernek bizonyos távolságból történő szét-30 fecskendezése vagy szétporlasztása. Kultúrfelületeknek, pl. cserebogár-irtás céljából történő kezelésénél a szert, célszerűen finom szájcsőből, rézsútosan fölfelé fecskendezzük, legjobban úgy, hogy a 85 fecskendező felhőt légáramok magukkal viszik. Ennek előnye az, hogy tetemesen nagyobb felületek kezelhetők az eddiginél kevesebb szerrel, anyaggal és munkával, a szer hatékonyságának káros befolyásoló lása és anélkül, hogy igen érzékeny növények az elégés veszélyének volnának kitéve. Kitűnt továbbá, hogy meleg éghajlatú vidékeken történő alkalmazásnál cél-szerű 45 lehet a szerbe oly anyagok bekebelezése, melyek esetleges korai száradást meggátolni képesek, pl. higroszkopos anyagokat mint mészkloridet. Végül, adott körülmények között, még 50 különös előnyökkel járhat, a szernek, esetleges em-ulgálás-a előtt, oly anyagokkal, pl. indifferens hordozó anyagokkal való kombinálása, melyek a szert szóró- vagy öntőképes alakba viszik át. Ily szerek-55 ként előnyösen természetes vagy mesterséges eredetű trágyák, pl. kainit, Thomassalak-liszt stb. jön figyelembe; ezeket a folyékony vagy poralakba hozott szerhez a szükséghez képest, hordozó anyagkánt adjuk hozzá. A szert azután kiszórás, ki- ti fuvatás, porlasztás stb útján visszük fel a kezelendő növényekre, kultúrákra stb. Ha a szert szóróanyagokkal együtt használjuk, akkor a tulajdonképpeni irtószereket célszerűen aránylag nagy tö- <; ménységben használjuk, pl. úgy, hogy a naftalint a maximális mennyiségig oldjuk fel az olajtartalmú alapanyagokban. A szórható anyagokba azután még esetleg további naftalint, vagy poralakú piretrint ' is adhatunk hozzá, diklórbenzol stb. esetleges hozzáadásával. Ez az intézkedés pl. a cserebogár irtásánál nyújt különös előnyöket. Alább töb példában világítjuk meg a ' szer különböző alkalmazási lehetőségei!; és az ezeknél figyelmbe jövő összetételeit. Kiviteli példák: 1. A cserebogár petelerakása elleni sz:>r. 100 sr. (20—55% fenoltartalmú) kreozoi- : olaj és 50—100 sr. ricinusolaj keverékéhez az olajkeverék 100—100 súlyrészé ve számított 17 sr. naftalint és 3 sr. piretrint keverünk és a keveréket szappanoldattal emulgáljuk. Higítási foka 1 : 4—1 : 8. . A védendő felületeket az emulzióval befecskendezzük, közvetlenül a cserebogárpeték lerakása előtt. Az 1:4 arányú cldat kb. 8—14 napig hatásos. Ha a petelerakás G hétnél tovább tart, 3—5 fecsekendezésre •' van szükség. De mivel hideg és nedvesség folytán a rovarfejlődl-sben zavarok lépnek fel. kevesebb fe-skendezés is elegendő. A napnak és szélnek-kitett szabad felületek kezelésére szánt keverékben több olaj lehet, mint a védett felületek kezelésire szánt szerben. A piretrin és a piretrum cserebogarak elleni szernél nem feltétlenül szükséges. Fenoldús kreozotola jat aggálytalanul alkalmazhatunk vadon-terü-leteken. Fia'aI kultúráknál inkább közepes fenoltartalinú kreozotolajat használunk. Elégési veszély esetén jobban hígítunk és a fecskondezési módszert ehhez a veszedelem •) ez hozzászabjuk oly módon, hogy a folyadékot rézsi\tosan fölfelé fecskendezzük és n széllel továbbíttatjuk. Több, mecklenburgi erdészeti hivatalban 1931. ós 1934-ben végzett nagybani kísérlet igazolta, hogy a cserebogár pete-