115371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mezőgazdasági termékek vagy más effélék szárítására

Megjelent 1936. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115371. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — H. 9703. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés mezőgazdasági termékek vagy máseiélék szárítására. Aktieselskalbet Hessiccator Vejle (Dánia). A bejelentés napja 1936. évi január hó 15-ike. A találmány eljárás és berendezés ' mezőgazdasági termékek és más efélék, különösen mezei és kerti termékek, pl. fű, szalma, főzelék szárítására. 5 Ilyfajta ismert eljárásnál a szárítandó termékeket, lényegében hengeres rétegben, tengelyirányban mozgatják és a szárító közegeit a réteget körülvevő térből, nagyjában sugárirányban, egyszer ára!0 moltatják át a rétegen. Ez ismert eljárással szemben a találmány lényege az, hogy a szárítandó anyag rétegétől körülvett térbe, a szárítandó anyaghoz képest ellenáramban be-15 táplált szárító közeg, a réteg sugárirányú átjárása után, a réteg hosszának egy vagy több részén, különösen a réteg végein, szabadon kiáramlik és a réteghossz többi részében a kilépő szárító közeg 20 egész tömege, a réteg külső felületének hosszában, a szárítandó termékkel ugyancsak ellenáramban, egyenletesen oszlik el. Ily módon az egyik végén betáplált szárító közeg áramát a termék helyenkénti 25 túlhevítése nélkül hasznosítjuk. Ekként különösen a réteg kívül fekvő részeinek jó száradását biztosítjuk és csökken a réteg külső és belső oldalainak száradási foka közötti különbség. Emellett gazdasá-30 gosabb is lesz a szárítás, mert a rétegen átvezetett szárító közegben még rendelkezésre álló meleget haszonnal értékesítjük. A találmány az eljárás kivitelére alkalmas berendezést is felöleli, melynek példa-85 képeni kiviteli alakját a mellékelt rajz hosszmetszetben szemlélteti. (a) és (b) két egytengelyű hengeres vagy gyengén kúpos, legalább részben lyuggatott vagy rácsos dob. Az egytengelyű kitételt nem kell mértanilag értei- 40 mezni. Szerkezeti okokból egyik vagy mindkét dob sokszögkeresztmetszetű is lehet. A külső dob tengelye körül forgatható, a belső esetleg helytálló is lehet. A szárítandó terméket, az (x) nyíllak irányá- 45 ban, a két dob közötti térbe vezetjük. A gyűrűkeresztmetszetű rétegben elhelyezett anyagot a külső dobnak a rajzon fel nem tüntetett menesztői viszik magukkal. A (c) fújtatóval meleg szárító közeget 50 táplálunk be. Ez a közeg vagy a (d) tüzelés gázalakú égéstermékeinek és hideg légköri levegőnek keverékéből vagy csupán előmelegített légköri levegőből áll. A (c) fujtató a szárító közeget az (e) csövön 55 át táplálja be a (b) dobbal körülzárt (f) térbe. A külső (a) dobot, hosszának egy részén, (g) köpeny veszi körül, amely vagy helytálló vagy az (a) dohbal együttforog. A 60 (g) köpeny a termékek szállítási irányával ellentétes végén egész kerülete mentén nyitott, de másik végét (h) fal zárja le. A köpeny hengeres vagy kúpos lehet. Ez utóbbi esetben szabad vége nagyobb át- 65 mérőjű. A köpeny sokszögkeresztmetszetű is lehet. Az (e) cső a berendezésnek a termék betáplálási végével ellentétes végű (j) homlokfalát áttöri, az üregbe nyúlik be és 70 emellett célszerűen a (h) falon túlnyúlik. A (b) dobnak a terméket betápláló oldalán sajátos, pl. kúpalakú terelőfelületeket rendezhetünk el, melyek a tengelyirányban beáramló szárítóközeget sugárirány- 75 ban kifelé terelik, amikor is az (y) nyilak