115366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akridiniumbázisok sóinak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI fQ|l SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 115366. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — F. 7384. ALAPSZÁM. Eljárás akridiniumbázisok sóinak előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengresellschaft cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1935. évi március hó 20-ika. Ismeretes, hogy a kvaterner akridiniumsók előállítását halogénvegyületeknek, kénsav észtereknek vagy aromás szulfosavesztereknek a megfelelő akridinekhez 5 való addiciójával végzik. Ha az akridiniumsókat más anionokkal, pl. az ecetsav, borkősav, tejsav stb. anionjaival akarjuk előállítai, akkor kénytelenek vagyunk azt az utat követni, hogy a meg-0 felelő kloridokat, szulfátokat stb. annak a savnak sóival, melynek kvaterner sóit elő kívánjuk állítani, cserbomlásba hozzuk. így pl. a kvaterner vegyületek szulfátjait báriumacetáttal, kloridjaikat ezüst-5 acetáttal stb. hozzuk cserebomlásba. Ez a módszer azonban körülményes és drága, mivel a keletkező melléktermékeket, pl. báriumszulfátot, illetve ezüstklori(Jot el kell távolítani és a termékeket a bárium-0 és ezüstsók feleslegétől gondosan meg kell szabítani. Az akridiniumkloridóknak stb. a megfelelő savak alkálisóival, pl. nátriumacetáttal, nátriumtartaráttal stb. végzett közvetlen átalakítását legtöbb!5 nyire tökéletlen átalakulás hiusítja meg ós ezért a fent ismertetett kerülő utat kell követni. Azt találtuk, hogy az akridiniumvegyületeket ós sóikat könnyű szerrel savanyú iq karbonátjaikká alakíthatjuk át; ezek legtöbbje vízben kevéssé oldódik és ezért a kvarterner vegyületek oldataiból könynyen leválaszthatók. A savanyú karbonátokat tetszés szerinti savakkal utóbbiak-15 nak sóivá alakíthatjuk át. Az efjárást pl. úgy valósítjuk meg, hogy az akridiniumbázisoknak kloridjait, bromidjait, szulfátjait, nitrátjait vagy egyéb, különösen erős ásványi savakkal képezett sóit hideg vagy meleg vízben feloldjuk, ezt követőleg fe- 40 leslegben alkálibikarbonátot, pl. nátrium-, kálium- vagy litiumbikarbonátot adunk hozzá, mire a képződött bikarbonátok egy idő után kiválnak; a reakcióoldatokat esetleg a bikarbonátok kiválásáig vá- 45 kuumban óvatosan begőzölögtethetjük. Természetesen úgy is járhatunk el, hogy a kiindulási anyagul használt sók oldataihoz először maró alkálit vagy szódát adunk és azután az oldatokba szénsavat 50 vezetünk. Az akridiniumbázisoknak így kapott bikarbonátjai rendszerint jól átoldhatók. Vizes oldataik főzés közben a szénsavat leadják és a bikarbonátok először semleges karbonátokká ós végül sza- 55 bad akridiniumbázisokká alakulnak át, melyek savakban szénsav elillanása közben igen könnyen a hozzáadott sav akridiniumsójává oldódnak. Ez az eljárás tehát igen egyszerű módot 60 nyújt arra, hogy az akridiniumbázisoknak könnyen hozzáférhető sóiból kiindulva, a bikarbonátokon keresztül az akridiniumbázisoknak tetszés szerinti sóihoz jussunk. Az eljárás további előnye, 65 hogy az akridiniumbázisoknak bikarbonátjaik alakjában történő leválasztásával egyúttal a bázisokat tisztábban kapjuk meg, mert azok a melléktermékek, melyeknek nincsenek nehezen oldhattó bi- 70 .karbonátjaik, részben vagy egészen az oldatban maradnak. Alkilakridiniumvegyületekként figyelembe jönnek pl. a 10 helyzetben (a nitrogénen) metillel, etillel, propillal, beta- 75 , oxipropillal vagy butillal helyettesített