115364. lajstromszámú szabadalom • Magaslati lélegzőkészülék tüdőönműködős oxigénvezérléssel

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115364. SZÁM. XVIII/B. OSZTÁLY. J>. 4718. ALAPSZÁM. Magaslati lélegzőkészülék tüdőönműködős oxigénvezérléssel. Dr. Dráger Ottó Heinrich mérnök és kereskedő Lübeckben mint a Dr&gerwerk, Heinr. und Bernh. Dr&ger lübecki cégr jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 8-ika. Ismeretesek már oly tüdőönműködős oxigónvezérlésű magaslati lélegzőkészülé­kek, melyeknél a külső levegő beadagolá­sát a mindenkori magasságnak megfele­lően barométerszelence vezérli. E készü­lékek nagy hátránya azonban, hogy az adaléklevegő nyílása a barométerszelence megsérülése esetén nyitva marad, ami a magaslati utast nagy veszélybe sodor­hatja. Feltétlenül szükséges, hogy a ké­szülék minden zavara esetén tiszta oxi­gént lélegezzünk be. Az eddig használt barométerszelencék evakuáltak voltak, az ilyen szelencék azonban nem raktárképe­seik, mert a vákuumot több éven át egyen­letesen nem tartják. A találmány szerinti magaslati készü­lék oly kivitelű, hogy az adaléklevegő nyílása a barométerszelence megsérülése­kor önműködően zárul. Ennélfogva a ma­gaslati utas most már csakis tiszta oxi­gént kap. B;ar om ét e r s zel e n c én ek előnyösen nem evakuált szelenoét használunk, melynek belső nyomása rendes légnyomásnál 1 Atm. vagy ennél valamivel több. A barométerszelence az adaléklevegő nyílását vezérlő szervvel, pl. szeleppel vagy tolókával úgy lehet összekötve, hogy ez a szerv az adaléklevegő nyílását rendes nyomás, valamint a barométersze­lence belső nyomása és a külső nyomás közötti nyomáskiegyenlítődés esetén zárja. Az adaléklevegő nyílását vezérlő szerv előnyösen kettős kúpszerű záródarab, mely olyan tokban mozog, melynek a levegőt bebocsátó és a levegőt kibocsátó oldalán kúpalakú felületek vannak, úgy hogy az adaléklevegő nyílása mind atmoszféra­nyomás hatására, mind egy meghatáro- 40 zott végnyomás, illetve meghatározott ma­gasság elérése esetén, mind pedig a sze­lence megsérülésekor is zárul. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az 45 1. ábra a zárókúp helyzetét nyomás­kiegyenlítődés esetén, azaz a magaslati úthoz való készülék indulásakor, illetve az elért magasságtól függetlenül a baro­méterszelence megsérülése esetére mu- 50 tatja. A 2. ábra a zárószelep helyzetét pl. 4000 méter magasság elérésekor mutatja. A 3. ábrán a szelep helyzete pl. 10.000 mé­ter elérésekor látható. 55 A csak vázlatos és csakis az adalék­levegő vezérlését feltüntető rajz szerint a külső levegő (a)-nál lép be és a (b) cső­csonkon át jut a rajzon fel nem tüntetett készülékbe. Az (a) és (b) csőcson'kok között 60 van a (c) szelepház, melynek belépési ol­dalán a kúpalakú (d) és (dl) felületek vannak, melyeken az (e) zárókúp fel fek­het. Ez az (e) zárókúp az (f) barométersze­lence hatása alatt áll, mely, amint ez az 65 1. ábrán látható, rendes légnyomás esetén falainak rugalmassága folytán annyira összehúzódik, hogy az (e) kúp a (c) tok (dl) kúpfelületén fekszik fel és ezzel a

Next

/
Thumbnails
Contents