115362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az uretánsorozat új higanyvegyületeinek előállítására
2 115362. znk. Ecetsav helyett más szerves vagy szervetlen savak is használhatók, amikor is a megfelelő sók képződnek. 3. Példa: 5 '25,8 rész N-allil-etiluretánt, 43,2 rész merkurioxidot és 36 rész teofillint a teljes cserebomlás bekövetkeztéig vízben melegítünk. Ezután az oldatot vákuumban a beszáradásig begőzölögtetjük, mire higro-10 szkópos kristályosport kapunk. Az új higanyvegyület valószínű összetétele: C6 Hl s Oa N—Hg—C7 H7 02 N4 . Ugyanez a vegyület képződik akkor is, ha 13 rész N-allil-etiluretánt 56 rész mer-15 kuriteoíillinnel vizes oldatban cserebomlásba hozunk és a megszűrt oldatot vákuumban beszáradásig begőzölögtetjük.Az említett vegyület előállítására továbbá úgy is járhatunk el, hogy az 1. vagy 20 2. példa szerint kapott higanyvegyületből 40,5 részt vizes oldatban 18 rész teofilinnel cserebomlásba hozunk és ezután az oldatot vákuumban a beszáradásig begőzölögtetjük. Hasonló módon állíthatjuk elő a 25 megfelelő teobrominvegyületet is. 4. Példa: 14,3 rész N-allil-n-propilu.retánt, 10,8 rész merkurioxidot és 15,9 rész merkuriacetátot vízben melegítünk. A cserebomlás 30 megtörténte után az oldatot vákuumban a beszáradásig begőzölögtetjük. Olajat kapunk, mely hamarosan megdermed. Az új vegyület, melynek képlete C3 H7 -0-C0-NH- CH2 —C H—C H2 —OH I Hg—0—CO—CHS 35 eceteszterből finom tűcskék alakjában kristályosodik ki, melyek 81—82°-on olvadnak és vízben könnyen oldhatók. Ha a kapott vegyületből 21 részt vizes oldatban 10 rész teofillinnel cserebomlásba 40 hozunk, az oldatot vákuumban a beszáradásig begőzölögtetjük és vízből kikristályosítjuk, akkor a fentemlített higanyvesgyület teofillinveigyületét kapjuk, mely 77—78°-on olvad. Az analizissel kapott Hg-45 tartalom a C3 H7 -0-C0-NH-CH2 -CH -CH2 OH I Hg o c x cir li I .N—C C0 HC<F ! | \H=C-N CH, valószínű képletnek felel meg. 14,3 rész N-allil-izopropiluretánt (Kp4 73—74°, előállítva allilaminból és klór- í hangyasavizopropileszterből), 15,9 rész merkuriacetátot és 10,8 rész merkurioxidot vízzel a teljes cserebomlásig melegítünk. A megsz-űrt oldatot begőzölögtetjük. A kapott N-allil-izopropiluretán-mer- í kuriacetát, melynek képlete ch, >CH-0-C0- Xll Hl, CII C1L OH ch.; í Hg-O—CO—CHS 91—92°-on olvadó kristályokat alkot. A megfelelő teofillinvegyület vízben nehezen oldódik és 173—175°-on olvad. ( Hasonló módon a következő vegyületeket i:s állíthatjuk elő: N-allii-metiluretán-merkuritartrát (fehér, higroszkopos kristálypor); 0-allil-uretán-merkuritartrát (fehér kristálypor, ( mely 140°-on bomlik); N-allil-etiluretánmerkuribenzoát (bomlási pont kb. 103— 105°); N-allil etiluretán-merkurinikotinát (bomlási pont kb. 220—225°); N-allil-etiluretán-merkuritartrát (bomlási pont kb. 143°); N-allil-etiluretán-merkurinitrát (fehér kristálypor); N-N-diallil-etiluretánmerkuriacetát (bomlási pont 160—164°); N-allil-etiluretán-merkuripropionát (higroszkopos olaj); N-allil-n-butiluretán-merkuriacetát (fehér kristálypor); N-alilizoamiluretán-merkuriaeetát (világos sárga olaj). A fenti vegyületek előállításához szükséges, ismeretlen kiindulási anyagokat kő- ' vetkezőkép alítjuk elő: Az N-allil-n-butiluretánt (Kps 86°) allilaminból és klórhangyasav-n-butileszterből; az N-állil-izoamiluretánt (Kp.i 94—96°) allilaminból és klórhangyasavizoamilesz- 1 térből1 ; az N-N-diallil-etiluretánt (|Kp3 61—62°) diallilaminból és klórhangvasavetileszterből. Szabadalmi igények: 1 1. Eljárás az uretánsorozat új higanyvegyületeinek előállítására, melyet az jellemez, hogy olyan alifás uretánokat, melyek legalább egy telítetlen alkilmaradékot tartalmaznak, higanyvegyületekkel hozunk reakcióba. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy
