115354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utak, alépítmények és ehhez hasonlók előállítására

.2 115354. vábbá szikkatív olajokat tartalmazó keverékei nem alkalmasak a fentemlített cél elérésére, mert a íentemlílett anyagok a száradó olajat megfosztják kaucsukszerű •5 tulajdonságaiktól. melv tulajdonságok azonban a találmány szerinti hatás elérésére szükségesek. A fentemlített anyagok használatánál fennáll annak a veszélye, hogy az előállított anyag igen rideg lesz, 10 A kötőanyagok kaucsukszerű állapota tetszés szerinti fokban változtatható. Minél tovább kezeljük ezeket az olajokat 260— 300°-ig" terjedő hőfokoL meg nem haladó hőmérsékleten, annál inkább fog a vég-' !15 termék kaucsukszerű tulajdonságokat felmutatni. Az exoterm kémiai reakció, mely ezekre a kaucsukszerű anyagokát képző anyagokra hat, két különböző, egyidejűleg vég-20 bemenő reakcióból áll. Az egyik oxidációs, folyamat, melynél a légkörből oxigén kötődik meg, melynek mennyiségét az anyag súlyszaporulalával határozhatjuk meg. A másik folyamat polimerizációs jelenségből 25 áll, melynek eredményeképen az egyes kisebb molekulák nagyobb molekulahalmazokká egyesülnek. Arra való tekintettel, hogy az anyagnak a préselése után az exoterm kémiai reak-80 ció befejezésére szükséges időtartam a hőmérséklettől és így az egyes évszakoktót lényegesen függ, az eljárást kélteleképen, mégpedig úgynevezett «nyári eljárás.? és a «téli eljárás» szerint foganatosíthatjuk. .35 A «nyári eljárás» lényege a következő; A vízben nem oldódó fémes vagy ásványi anyagot keverőgépbe töltjük, mely keverőgépben ezeket az anyagokat a már említett kötőanyaggal összekeverjük. Ake-40 verést addig kell folytatni, míg a fémas vagy ásványi anyag mindenegyes szemcséje a gumiszerű kötőanyaggal be nem vonódik. EzL rendszerint 5—6 perc alatt érjük el. 45 Abból a célból, hogy a keverőkésziülékhe a szükséges kötőanyagot beadagolhassuk, a készüléket ismeretes önműködő töltőszivattyúval láthatjuk el. Az összekevert anyagokat ezután közvetlenül az úttestre vis.z-,o szük fel, mimellett az úttest, felületét nyomómunkával, pl. lölyatólagos működésű nyomó- és vibrálógéppel néhány másodperc alatt elkészíthetjük. A sajtolás után 5—6 óra múlva megkezdődik az exo?),-> term kémiai folyamat, melynek következtében a sajtolt kaucsukszerű útfelület önmagától felmelegszik és a hő egészen 120— 150 G°-ig emelkedik. Minél tovább tartjuk fenn a sajtolt útfelületen az ilymódon előálló hőfokot — különösen, ha az időelőtti ( lehűlés és eső ellen védekezünk — annál ellenállóbb lesz a végtermék és annál gyorsabban lehet az eljárást befejezni. Ennélfogva igen előnyös, hogyha az egész útfelületet a hőfejlődés kezdete után lio- ( mokréteggel fedjük be, mimellett ez utóbbit. célszerűen hasonló magas hőmérsékletekre előmelegítettük. Ezt a homokréteget az útfelületen legalább 18 óráig hagyjuk feküdni. -A reakció ezalatt a 48 órai idő alatt befejeződik és a kaucsukszerű útfelület elkészült. A homokot eltávolíthatjuk és újból felhasználhatjuk és az úttest, miután az teljesen lehűli és megszáradt, íorgalomra készen áll. Az exoterm kémiai reakció akkor is lejátszódik, ha a fentemlített védőrendszabályokat nem alkalmaztuk, azonban ebben az esetben az eljárás legalább 14 f napig tart. Télen igen egyszerű az eljárás, de ekkor szükséges, hogy az utat mintegy 150 C°-ra, azaz a reakciós hőmérsékletre előmelegítsük. Figyelemmel kell lenni, hogy hideg fc időben a reakció hosszabb ideig tart és a homokréfegnek az úttesten legalább 4—5 napig kell feküdnie. Megbízható és jól kezelt melegítőkályhával 5—6 km-nyi hosszúságú útszakasz tartható a reakciós hőmér- £ sékleten és mivel a melegítés költségei méterenként egy-két fillérnél alig tesznek ki többet, célszerű, ha az előmelegítő kályhát, nemcsak télen, hanem nyáron is használjuk. 9 A találmány példaképem kivitelét a rajzok mutatják, ahol az 1—5. ábrák különböző úttestek keresztmetszetiét, a 6. ábrák két úttest-foglalatot, a i 7. ábra pedig másfajta úttestfeliépítmény keresztmetszetét mutatja. A 8. ábra egy darabból készüli peremes alépítményt és végül a 9. és 10. ábrák úttestet metszetbein. il- l letve felülnézetben mutatnak. Az 1. ábra az (A) útfelületből a (B) alépítményből álló úttest keresztmetszetét javításra szoruló állapotban mutatja. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló út- i szelvényt mutat, azzal a különbséggel, hogy annak a két oldalán az úttest szélén (C) védőfalak vannak elrendezve, melyek a helyszínen kaucsukszerű homokanyagból az alépítménybe sajtolva készültek. Az i úttesten a (B) alépítmény és a (C) falak között mintegy 10—15 mm vastagságú impregnált homokréteg van elhelyezve. E