115321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok és szálak előállítására

MAGYAR KIRÁLYI #GMÍ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115321. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — JB. 13362. ALAPSZÁM. Eljárás növényi rostok és szálak előállítására. Dr. Benkő József textilgyáros Budapest és Császár István kultuszminiszter! Számvizsgáló, állami felsőipariskolai titkár Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március hó 18-ika. A találmány lényege, hogy az eperí'afélék családjához tartozó, úgynevezett fehér, vagy selyem eperfa (Morus alba L.) hajtásaiból az alább részletesen ismertetett, 5 úgynevezett «kiemelő» eljárással 40—200 cm hosszúságú, textilgyártásra alkalmas rostokat hántunk és e rostokból szálakat készítünk. A fehér, vagy selyem eperfát a megfelelő rostok előállíthatása céljából kü-10 lönleges tenyésztési módszerrel neveljük; Az eperfa érett gyümölcsének magjait langyos vízben, kézimosással megtisztítjuk és a ki nem száradt magvakat a mosás, után még nedves állapotban 65—70°/o ho-15 mokot tartalmazó földbe: vetjük. A kikelt palántákat kéthónapos korukban 65—70«/o homokot tartalmazó talajba ültetjük át. Az ily talajban fejlődő palántáknak, illetve csemetéknek nagy szilíciumtartalmúk van, 20 aminek következtében a növényben fejlődő szálaknak minden' különösebb fehérítési és, egyéb eljárás nélkül gyönyörű fényük lesz. A növény nagy szilícium tartalma miatt 25 a nyert szálak igen erősek és az erőselbb lúgokkal szemben is közömbösek. A növényzetbe mesterségesen bevitt nagy szilícium tartalom következtében a nyert szálakból előállított fonalak nem égnek 30 lánggal, hanem csak gyengén parázsolnak, amely tulajdonságnál fogva az ezen anyagból előállított szövetek nagy mértékben éllentállnak a meggy uladásnak és azerősetob lúgoknak is. 35 Az eperfákról lenyesett hajtásokról az úgynevezett «kiemelő» eljárással lehántjuk a barnás-zöld héjjal takart rostokat. A «kiemelő» eljárás abban áll, hogy a hajtások vastagabbik végén a rostokat késsel, vagy körömmel felszabjuk és a hajtá- 40 sok vékonyabbik vége felé húzzuk. így a rostokat a hajtások rügyei alatt lévő tövisszerű képletekből kiemeljük anélkül, hogy a rostok kilyukadnának, vagy a rügyek festő és, ragasztó anyaga belekerülne 45 a rostnyalábokba. A kiemelés után a rostnyalábokat megszabadítjuk a rügyektől és a barnás-zöld vékony héjtól úgy, hogy a rostokat a lehántás után 1—IV4 órán át lágy vízben főzzük. Ez által a rostok felü- 50 létén lévő vékony barnás-zöld héj könynyen eltávolítható. A barnás-zöld héj eltávolítása után a tisztított rostokat 4°/o konyhasó, lo/o-os,ecetsav és 5°/o-os nátronlúgnak és a rostok 55 mennyisége szerint tízszeres mennyiségű lágyvíz keverékéből nyert fürdőben 2 óra hosszat főzzük. A főzés után a folyadékot leöli tjük és a rostokat először langyos vízben, majd 60 utána hideg vízben többször kiáztatjuk. Kiáztatás után a nyert szálakat 2o/oos nátronlúg és 2<>/o-os csontenyv keverékében, amelyhez a szálak mennyiségének megfelelően tízszeres mennyiségű lágy vi- 65 zet adunk, egy órán át újból főzzük, ezután langyos vízben, majd bő hideg vízben többször kiöblítjük. Az így kezelt szálakból a pektinek teljesen kiválnak', felszabadulnak a lignines részek és teljesen 70 tiszta szálakat kapunk. A másodszori főzés után nyert finom és tisztított szálakat