115301. lajstromszámú szabadalom • Építőkő és falazási eljárás átmenő hézag nélküli falakhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115301. SZÁM. O VlII/a. OSZTÁLY. — B. 13020. ALAPSZÁM. Építőkő és falazási eljárás átmenő hézag nélküli falakhoz. Bachmann Alfréd budapesti műsz. főtisztviselő jogutódja Schulz tüzeléstechnikai és építési r. t. cég* Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 3-ika. A közönséges téglafalban is, de különösen a jobb hőszigetelő képességű anyagokból, pl. porózus téglákból, hőszigetelő építőkövekből vagy lapokból álló falaknál 5 a hőszigetelést nagy mértékben csökkentik az átmenő habarcshézagok, melyek pl. az egy tégla vastag falnál az egész falfelület 26<>/o-át teszik ki. Ezenfelül az átmenő habarcshézagok az esővíz beszívó-10 dását és a belső falfelületen való mvitatkozását is elősegítik. Könnyen belátható, hogy az egy tégla vastagságú, vagyis 25 cm vastag fal csak úgy létesíthető vízszintes és függélyes, át-15 menő hézagok nélkül, ha az legalább két, egymástól teljesen független rétegből áll, melyeket egymáshoz viszonyítva, a téglakötés szabályait megtartva, rétegenként oly módon falaznak, hogy sem a vízszintes,, 20 sem a függőleges habarcshézagok nem fedik egymást a két rétegben és ezért a teljes falvastagságon átmenő habarcshézag vagyis káros hőhíd nincs. Azonban az ilyen falak rétegei közt szilárd kapcsolat 25 nem lévén, a teherbírás lényegesen csökken, mert a karcsúság növekedésével a kihajlási veszély rohamosan növekszik. Fennáll továbbá £L Z 3l veszély is, hogy a belső réteg a födémekről kapott, na-30 gyobb terhelés következtében jobban üllepszik, míg a ]cülső réteg, mely csajc önsúlyát hordja, kevésbbé nyomódik össze, ezért elválnak és a külső réteg kipúposodik. Egyes átkötő kövek vagy kapcsok át-35 menő hőhidakat jelentenek és csak egyes pontokon kapcsolják össze a falrétegeket. A találmány olyan falazási eljárás, melylyel átmenő hézag nélküli, két rétegű fal állítható elő olymódon, hogy a két réteg egymással végig szilárd kapcsolatban van 40 és terhelés esetén együttműködik. E célból a találmány foganatosítására alkalmas építőkő egyik függélyes hosszoldalán befelé szélesedő, ú. n. fecskefark alakú rovátkák vannak. Ha a két réteget úgy fa- 45 lazzuk, hogy a rovátkák egymás felé néznek és a két réteg közti függélyes hézagot úgy töltjük ki habarccsal, hogy a habarcs a fecskefark alakú rovátkákba is benyomul, akkor a két falréteg közt .szi- 50 lárd kapcsolat keletkezik anélkül, hogy bárhol átkötő követ vagy kapcsot kellene alkalmazni. A két réteg közti kapcsolat nemcsak habarccsal, hanem kettős fecskefark alakú 55 — a kőfaragó; iparban egyébként használatos — idomtestekkel is létrehozható;. A csatlakozó köveknél a fecskefark alakú horony úgy képződik, hogy mindegyik kő szélén félhorony van, melyek 60 együtt egész fecskefarkú hornyot képeznek. A csatolt rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerinti építőkő axonometrikus ábrázolása, a 65 3. és 4. ábrák alaprajzban mutatják a két egymásra következő sor falazását, az 5. ábra pedig a fal nézetét tünteti fel a nem látható, második réteg bepontozásával. A 7a 6. ábra vasbeton kitöltésű horonnyal ellátott fal vízszintes metszete. A fecskefark alakú hornyot valamennyi ábrán (a), a külön kettős fecskefark alakú,