115298. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncső két- vagy többrészű anódával és egy vagy több, egymástól elválasztott emisszióforrással

külsőleg meg kell változtatni, nevezetesen azokon a helyeken, amelyeken egyébként a fűtöttt katódákat hordta, galvanikusan meg kell szakítani. Az (U) megszakítási 5 helyeken vannak a különbözőképen ki­alakítható (F) kisülőelektródák (5a—5c. ábrák). A nagyfrekvenciájú áram a kisütő­pályán együtt haladhal át. Zenneck tanár mérései szerint az elektródatávolságok és 10 az áramsűrűség alkalmas megválasztá­sánál a kisülési pálya ellenállása a nagy­frekvencia részére nagyságrendekkel ki­sebb, mint a sztatikai ellenállás. A nagy­frekvenciájú áram részére az áramúi belse-15 jében vagy azon kívül kapacitásos (N) mellékzárlatot is létesíthetünk. Ha az (N) kapacitív áthidalást az áramúton kívül rendezzük el, akkor a villamosság hordozói részére alkalmas (T) kilépőnyílásról kell 20 gondoskodnunk. Az áramúttói (O) szigete­léssel galvanikusan elválasztott kapacitív áthidalásokat mágneses, illetőleg az egyes elrendezések szerint villamos vezérlőszer­vekként is alkalmazhatjuk (5a—5t\ ábrák). 25 A kilépő elektronok összetartása végett az (E) cmisszióforrás közvetlen közelében (II) segédeleklródákat rendeztünk el (6. ábra). A (H) segédelektródák az áramút­hoz képest forgási szimmetriával kialakí-30 tottalc és a legegyszerűbb esetben köralakú tárcsák, melyek működésmódjuk tekinteté­ben a Braun-féle csövek Wehnelt-hengeré­nek felelnek meg. A (H) segédelektródák (O) szigetelőbetétekkel mind az (S) áram-35 úttól, mind pedig az (E) emisszióforrás­tól elválasztottak. A segédelektródák tet­szőleges potenciálú pontokkal, főként köz­vetlenül a kalódával (Z) hozzávezetések­kel köthetők össze. Az «eleklroulegyező» 40 vagyis az elektronpályák összeségének szó­rási szélessége egy időegység alatt a (H) segédelektródák potenciáljától és főként alakjától függ. Ezt a körülményt modulá­ciós célokra hasznosíthatjuk. A fent cm-45 lített elektronforrásoknak az alkalmazása nincsen körszimmetriás mágneses mezejű magnetronokra korlátozva (6. ábra). Az anódarészeket a sugárzási ellenállás csökkentése végett (tényleges antennama-50 gasság = hasítékszélesség) úgy képezzük ki, hogy azok az áramúthoz képest forgási szimmetriájú, galvanikusan, vagy leg­alább nagyfrekvenciás villamos módon kö­zelítőleg zárt felületet, főként gömbfelületet 55 képezzenek. Hogy a sugárzási ellenállást minimumra csökkentsük, a hasítékot gyű­rűalakú (D) fedővel zárhatjuk le. A (D) szer alkalmas kialakításával (8. ábra) elér­hetjük. hogy az (Ax ) és (A—, közötti járulé­kos kapacitásnövelés nélkül a generátor- 60 rendszer maga alig képes sugározni. A (D) elzáróel'em az üvegfalat ütköző elektronok­kal szemben, mint felfogóberendezés meg is védheti. Ha a (D) elemeket alkalmas potenciállal kötjük össze, az elektron- 65 legyezőnek az (At ) anódarészről az ' Aa ) anódarészre való átmenetét vezérelhetjük, pl. modulációs célokra (9. ábra). Ha a (D) elemet úgy képezzük ki, hogy az az elektronulakhoz való viszonyában a 70 többi anódrésszel közelítőleg egyenértékű és ugyanarra a potenciálra hozzuk, akkor háromrészű anődával ellátott magnetront kapunk (10. ábra). A rés megkettőzésé­vel a hozzávezetett vezérl'őfrekvenciához 75 képest kétszeres frekvenciára teszünk szert. A 11—13. ábrák a 10. ábra szerinti mag­netron továbbfejlesztését mutatják. A frek­venciatőbbszörösílő magnelron Ax As , At ... auódarészeit úgy kell kialakítani, hogy az 80 elekt.rónlegyező mindegyik anódarészen azonos ideig maradjon. A szomszédos anódarészek egymás között (I) induktivi­tásokkal és ezekkel egy. pl. a 11. ábrán fel tűn te tett (N) kimenőkörrel kapcsoltak. 85 Az (I) induktivitásokat és az (N) körnek a csatoláshoz való részeit célszerűen a ki­sütőedény belsejében rendezzük el, hogy az edény falán áthatoló átvezetések száma lehetőleg kicsi legyen. 90 'Frekvencialöbbszörösílő magnetronok­nak rendesen csak egy elektrónemittáló forrásuk van, mely az áramot és anód­részek képezte reudszer mértani közép­pontjában van. A frekvenciatöbbszörösí- 95 tés száma az anódahasítékok számával egyezik. Az egyes anódarészeket egymás­közt és az anódafeszültségíbrrással úgy kell összekötni, hogy az alapperiódus (ve­zérlőfrekvenciás rezgés) egyes időszakai- 10C ban keltett nagyobbfrekvenciájú rezgések a fogyasztókörben vagy közvetlen kisugár­zás esetében mezőikben addicionálisan ré­tegeződjenek egymásra. A gerjesztett nagyfrekvenciát frekven- 10c ciatöbbszörösítés nélküli nagyfrekvenciás áram vezérelte magnetronnál legelőnyöseb­ben kapacitív (P) csatoláson át vehetjük le. A (P) csalolóberendezést az (R) ki­sütőedénybe építhetjük be (14. ábra), vagy ii( a csövet úgy alakíthatjuk ki. hogy az anó­dák közvetlenül szomszédosak az edény fa­lával, úgy hogy a (P) kapacitásfegyverze­tek a csövön kívül, csatolási fokuk tekinte­tében célszerűen változtathatőan kialakítva 11; rendezhetők el (15. ábra). Az üvegfal vé­delmére az elektrónok ütközésével szem-

Next

/
Thumbnails
Contents