115298. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncső két- vagy többrészű anódával és egy vagy több, egymástól elválasztott emisszióforrással
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115398. SZÁM. YLL/D. OSZTÁLY. — T. 3531. ALAPSZÁM. Magnetroncső két vagy többrészű anódával és egy vagy több, egymástól elválasztott emisszióforrással. Telefunken Gesellschaft für drathlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 4-ike. A találmány főként magnetroncső gyanánt igen rövid hulljámok gerjesztésére, jel zésére, erősítésére és frekvenciájuk megsokszorozására használt csőszerkezet, mel'y-5 nek elektródái teljesen újszerűek és melynél a működés módjuk tekintetében ismert elektródák felépítése is eltér a csőtechnikában szokásos alakoktól!. A találmány továbbá a magnetroncső vek technikájában 10 eddig nem alkalmazott elektrónforrások bevezetésére és alkalmas szerkezetek megneyezésére is vonatkozik. Magnetroncsövön oly kisütőcsövet értünk, amelyben állandó vagy változtat-15 ható mágnestér határozza meg lényegileg a villamosság hordozóinak az útját. A magnetroncsőnek legalább egy katódája és egy anódája van, amelyeknek eddig már különböző alakjai váltak ismerete-20 sekké. Így ismeretes p. o. az anódának sík lemezként vagy hengerköpenyrészekkénti kialakítása, mimellett a palástrészeket elválasztó rések a henger tengelyében levő katódával párhuzamosak. Az 25 anóda hossztengelyével mindig párhuzamosan haladó, lineárisan irányított mágneses mezőt létesítő eszközök vagy a csövön belül vagy azon kívül vannak. A magnetroncső működési módját ille-30 tőleg a következőket adjuk elő: legalább egy katódával és egy anódával felszerelt kisütőcsövet akkor nevezünk magnetroncsőnek, ha az feladatát mágneses mező nélkül létesíteni nem tudja és csupán egy 35 járulékos mágneses mező teszi azt p. o. rezgéskeltésre képessé. Az elektronok útjának befolyásolására legtöbbször oly mágneses mezőket alkalmaztak, melyeket a csövön kívül levő megfelelő berendezés gerjesztett. Ismeretes az anódának spirális alakú kiképzése is, amelyen egyanáramot vezetünk át. (471.524. számú német szabadalom.) Ezeknél az elrendezéseknél mindig az anódrendszer tengelyével párhuzamosan haladó, lineárisan irányított mezők- 45 ről van szó, melyeknek erővonalai a kisütőtérben egyenesek. Ismeretes továbbá ráccsal ellátott elektroncsöveknél az elektronoknak a katódáról az anódára átlépését a katóda fűtő- 50 áramával létesített mágneses mezővel befolyásolni, amely mágneses mező a fűtőszálat gyűrűszerűén körülveszi (490.286 sz. német szabadalom). Barkhausen «Elektronenröhren» című művének 1931. év- 55 ben megjelent 1. kötetének 47. oldala is ily elrendezést ismertet. Ezzel a katódához körszimmetriás mágneses mezővel a katódáról az anódára átmenő elektronáram nagyságát (az elektronok számát) 60 befolyásolhatjuk. A mágneses mezőnek ebben az esetben vezérlőszerepe nem lehet, minthogy értéke állandó. A katódához körszimmetriás mágneses mező nagyságának alkalmas választásával az elektronok pá- 55 lyájának a vezérlőelektróda közelében oly görbületet adhatunk, hogy a hatásos csőadatok (meredekség és áthatás) lényegesen megváltoznak. Az elektronok nagyfrekvenciás vezérlése, mint eddig, az elek- 70 Irosztatikai hatású elektródákkal történik. Lényegesnek tartjuk megemlíteni, hogy a katóda ekkor a rezgőkörben, illetőleg rezgőkörökben fekszik.