115298. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncső két- vagy többrészű anódával és egy vagy több, egymástól elválasztott emisszióforrással

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115398. SZÁM. YLL/D. OSZTÁLY. — T. 3531. ALAPSZÁM. Magnetroncső két vagy többrészű anódával és egy vagy több, egymástól elválasztott emisszióforrással. Telefunken Gesellschaft für drathlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 4-ike. A találmány főként magnetroncső gya­nánt igen rövid hulljámok gerjesztésére, jel zésére, erősítésére és frekvenciájuk megsok­szorozására használt csőszerkezet, mel'y-5 nek elektródái teljesen újszerűek és mely­nél a működés módjuk tekintetében ismert elektródák felépítése is eltér a csőtechni­kában szokásos alakoktól!. A találmány to­vábbá a magnetroncső vek technikájában 10 eddig nem alkalmazott elektrónforrások bevezetésére és alkalmas szerkezetek meg­neyezésére is vonatkozik. Magnetroncsövön oly kisütőcsövet ér­tünk, amelyben állandó vagy változtat-15 ható mágnestér határozza meg lényegi­leg a villamosság hordozóinak az útját. A magnetroncsőnek legalább egy katódája és egy anódája van, amelyeknek eddig már különböző alakjai váltak ismerete-20 sekké. Így ismeretes p. o. az anódának sík lemezként vagy hengerköpenyrészek­kénti kialakítása, mimellett a palástrésze­ket elválasztó rések a henger tengelyé­ben levő katódával párhuzamosak. Az 25 anóda hossztengelyével mindig párhuzamo­san haladó, lineárisan irányított mágne­ses mezőt létesítő eszközök vagy a csö­vön belül vagy azon kívül vannak. A magnetroncső működési módját ille-30 tőleg a következőket adjuk elő: legalább egy katódával és egy anódával felszerelt kisütőcsövet akkor nevezünk magnetron­csőnek, ha az feladatát mágneses mező nélkül létesíteni nem tudja és csupán egy 35 járulékos mágneses mező teszi azt p. o. rez­géskeltésre képessé. Az elektronok útjának befolyásolására legtöbbször oly mágneses mezőket alkalmaztak, melyeket a csövön kívül levő megfelelő berendezés gerjesz­tett. Ismeretes az anódának spirális alakú kiképzése is, amelyen egyanáramot veze­tünk át. (471.524. számú német szaba­dalom.) Ezeknél az elrendezéseknél min­dig az anódrendszer tengelyével párhuza­mosan haladó, lineárisan irányított mezők- 45 ről van szó, melyeknek erővonalai a ki­sütőtérben egyenesek. Ismeretes továbbá ráccsal ellátott elek­troncsöveknél az elektronoknak a kató­dáról az anódára átlépését a katóda fűtő- 50 áramával létesített mágneses mezővel be­folyásolni, amely mágneses mező a fűtő­szálat gyűrűszerűén körülveszi (490.286 sz. német szabadalom). Barkhausen «Elek­tronenröhren» című művének 1931. év- 55 ben megjelent 1. kötetének 47. oldala is ily elrendezést ismertet. Ezzel a katódá­hoz körszimmetriás mágneses mezővel a katódáról az anódára átmenő elektron­áram nagyságát (az elektronok számát) 60 befolyásolhatjuk. A mágneses mezőnek eb­ben az esetben vezérlőszerepe nem lehet, minthogy értéke állandó. A katódához kör­szimmetriás mágneses mező nagyságának alkalmas választásával az elektronok pá- 55 lyájának a vezérlőelektróda közelében oly görbületet adhatunk, hogy a hatásos cső­adatok (meredekség és áthatás) lényege­sen megváltoznak. Az elektronok nagy­frekvenciás vezérlése, mint eddig, az elek- 70 Irosztatikai hatású elektródákkal történik. Lényegesnek tartjuk megemlíteni, hogy a katóda ekkor a rezgőkörben, illetőleg rezgőkörökben fekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents