115272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek mélymaratására dombornyomatok készítése céljából

vagy több különböző fém megfelelő kombinációjából állhat. Előnyösen krómot használunk, amelyet a legtöbb maratószer, főképen pedig a 5 rézmetszeteknél használt vasklorid nem támad meg. A fémbevonatnak tetszőleges, célszerűen kis vastagságot, pl. 0.1 mm vastagságot adhatunk, nehogy a lem túlságosan hatol-10 jon be a véset esetleg tökéletlenül lakkozott mélyített részeibe. Az elektrolitikus kezelés után a mélyített helyekről, a használt lakk anyagának megfelelő oldószerrel, pl. acetonnal vagy 15 benzinnel, a lakkot eltávolítjuk. A véset kiálló vagy magas felületeit tehát fémes réteggel vonjuk he, míg a változást nem szenvedett mélyített részeket szabaddá Lettük. A leírt kezelés alatt a mé-20 lyílett részek méretei nem növekedtek és éleik teljes finomságukat megtartották. A véset mélységét az alább leírt eljárások egyikével 0.2 vagy 0.3 mm-ig növelhetjük. 25 Az egyik módszer abban áll, hogy a nyomla'üólemez magas réizeit az alább leírt védőbevonattal ellátjuk és a mélyített részeket a szokásos kémiai eljárással a védőbevonalot meg nem támadó maraló-30 szervvel maraljuk. Ha pl. a fémréteg krómból áll, maratószer gyanánt vaskloridol használhatunk, melynek a krómozott részek ellentállnak, míg a véset mélysége a maratószer hatási 35 idejének megfelelően növekszik. A második módszer abban áll, hogy a védőréteggel bevont vésetei anóda gyanánt helyezzük megfelelő elektrolilbe, pl. sem leges rézszulíátiurdőbe. 40 Ha kis, pl. 4 voltnál kisebb feszültséggel dolgozunk és ha a védőiem krómból áll, ez nem távolodik el a vésetről, mely azálLal mélyül, hogy a mélyebb részekről réz vándorol a katóda felé. 45 Ha a védő krómréteg netalán gyengén porózus, úgy bizonyos idő múlva, ezen pórusokon keresztül rézveszteség áll elő, miáltal a klisé fényét elveszíti. "Ezt elkerülhetjük azáltal, hogy az elektrolitikus 50 maratást kellő időben megszakítjuk és új krómréteget csapunk le a klisére. A maralást egyszer vagy többször megismételhetjük. A védőréteget több egymásután követ-55 kező, különböző fémből álló rétegből is képezhetjük és a krómréteget zsíros festékbevonallal is védhetjük, amelynek esetleges pórusai el vannak tolva a krómréteg pórusaihoz képest. Az elektromos eljárás előnyt1

, hogy 60 rendkívül fokozatosan hat és könnyen szabályozható. Emellett alig rontja a rajzot, miután az e-lcklromos áramvonalak túlnyomóan merőlegesek a klisére. A találmány szerint egyszerűen és gaz- 65 daságosan állíthatunk elő elegendő mélységű véseteket ahhoz, hogy a rézmetszettel minden tekintetben egyenértékű relief nyomatokat készíthessünk velük. Magától értetődik, hogy a találmány al- 70 kalmazási módjának és egyes részleteinek összes változataira kiterjed. Szabadalmi igények: 1. Eljárás mélyedéseknek fémekben, főleg oly mélynyomószerszámokban való 75 előállítására, melyeknek vésési mélysége dombornyomalok készítésére elegendő, melyre az, jellemző, hogy a fém első maratása és az, ezzel előálló mélyedéseknek elektrolitikus behatás- 80 sal szemben közömbös anyaggal való kitöltése után a fém nem mélyített részeit elektrolitikusan leválasztott fémréteggel vonjuk be, mire a mélyedéseket kitöltő anyag eltávolításával sza- 85 baddá telt fémrészek mélymaratását megismételjük. 2. Az 1. alatt igényeli eljárás megvalósítási módja, melyre krómból álló fémes védőréteg jellemző. 90 3. Az 1. alatt igényelt eljárás megvalósítási módja, melyre jellemző, hogy a klisét a mélyedések előállítása vagy fokozása céljából anóda gyanánt elektrolitikus fürdőbe, pl. semleges réz- 95 szulfát fürdőbe visszük, miután előzőleg a klisének érintetlenül hagyandó részeit a használt elaktrolittel szemben közömbös védőbevonattal láttuk el. 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás meg- 10 valósítási módja, melyre jellemző, hogy a fémes védőréteg több egymás fölé helyezett, különböző fémrétegből áll. 5. Az 1—3. igényekben védett eljárás megvalósítási módja, melyre jellemző,hogy az. előnyösen krómból álló fémréteget zsírtartalmú nyomdafestékből álló védőréteggel vonjuk be.