115257. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítócső végein elrendezett elektródákkal

MAGYAR KIRÁLYI ^g^p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115357. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — T. 3460. ALAPSZÁM. Villamos világítócső, végein elrendezett elektródákkal, különösen izzóelektródákkal. Patent-Treuhand-Gesellscliaft für elektrische Glühlampen ni. b. H. cég Berlin. (Németország.) Pótszabadalom a 110057. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentés napja 1935. évi május hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi junius hó 15-ike. A 110.057. lajstromszámú törzsszabada­lom tárgya villamos világítócső, végein el­rendezett elektródákkal, különösen izzó­elektródákkal, melynek gyújtását a cső 5 belsejében elhelyezett drót segíti elő. Ez a drót az elektródák szomszédságáig ter­jedő végei kivételével, szűk szigetelőcsö­vecskébe zárt. A találmány célja az, hogy ilyen világító-0 csövekben, ha fémgőztöltésük van, az üzem közben elgőzölögtetendő fémkészletet le­hetőleg kényelmesen és igen tiszta álla­potban vihessük a cső edényébe. Evég­ből a találmány értelmében a cső edényébe 5 átvezetendő, elgőzölögtethető fémmennyisé­get a gyújtást elősegítő drótot tartalmazó, szűk csövecske belsejében helyezzük el és ezt a csövecskét ezenfelül még egy vagy több, hő behatására nyíló zárral látjuk 3 el. Ehelyett az elgőzölögtethető fémmennyi­séget tartalmazó szűk csövecske fémből is lehet és, a gyújtást elősegítő külön drót elhagyásával, a gyújtás elősegítésének mű­veletét maga teljesítheti. Az elektródák 3 előtt végződő csövecskébe az elgőzölögtet­hető fémmennyiséget a világítócsövön kí­vül könnyen bevihetjük és a csövecske el­zárásával oxidálódástól megvédhetjük. Mi­után a csövecskét a világítócső edényébe 3 illesztettük, a csövecske zárait hő behatásá­val nyitjuk, úgy hogy a bezárt fém elgőzö­lög és a világítócső kisülési terébe átdesz­tillál. Ismeretes ugyan könnyen elgőzölögtet-3 hető fémeket segédedénybe zárni, ezzel együtt a kisütőedényben elhelyezni és a segédedényt a kisütőedényben hőbehatással megnyitni, de az ismert esetekben csak ampullaszerű kis edényekről volt szó, me­lyek a gyújtás egyidejű elősegítésére sem 40 Közvetve, sem közvetlenül nem voltak al­kalmasak. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a talál­mány szerinti világítócsöveknek két példa­képem foganatosítási alakját tüntettük fel. 45 Az 1. ábrán látható világítócsőnek hen­geres (1) üvegedénye nemes gázból való alaptöltést tartalmaz. Az üvegedény vé­geiben a külső fűtésű (2) izzóelektródák vannak. Az ábrázolt foganatosítási alaknál 50 mindegyik izzóelektródát wolframdrótspi­rális alkotja, melynek belsejében elektro­nokat emittáló anyagból., pl. alkáliföldfém­oxidokból való pálcika van. A cső belse­jében a csaknem az egész kisülési tér 55 hosszára kiterjedő szűk" (3) üvegcsövecs­két rendezzük el, melynek végei az elek­tródák szomszédságáig terjednek. A (3) csövecske a gyújtást elősegítő, ellenállás­ként ható (4) drótspirálist tartalmazza, 60 melynek kiegyenesített (5) végei a (3) csö­vecske végződéseiből kissé kinyúlnak. Ha a (2) izzóelektródákat feszültségre kap­csoljuk, akkor azok és a (4) díótspirális szabad (5) végei között ismert módon köd- 65 fény kisütés létesül. A (3) csövecskébe, mielőtt azt az (1) csőedénybe beépítenők, a csőben elgőzölögtetendő fém, pl. nátrium, cézium, rubidium, cink kellő (6) mennyi­ségét töltjük és ezután a csövecske végein 70 könnyen megömleszthető szerves vagy szer­vetlen anyagokból a vékony (7) bevonata-

Next

/
Thumbnails
Contents