115256. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőelrendezés villamos kapcsolókhoz

érintkezőket négy, a mozgatható kapcsolószervre lazán szerelt, áthidalóérintkezővel köthetjük váltakozva össze. A csatlakozóérintkezők ilyen elrendezése 5 lehetővé teszi, hogy a kapcsolót nyolc különböző kapcsolási mód céljára használhassuk. Ha ugyanis mind a nyolc érintkezőt a vezetékhez kapcsoljuk, a kapcsolót ú. n. 10 kétsarkú átkapcsoló céljára, egy áramkör kikapcsolására és egy másik áramkör egyidejű zárására használhatjuk. Ha viszont a kapcsolómélyedés alsó felületén lévő két érintkezőt közös hozzávezetéssel kötjük 15 össze, úgy két kör átkapcsolására való, ú. in. váltó-kapcsolót («Wechselschalter») kapunk. Egyes esetekben olyan kapcsolóra van szükség, mely forgástengelyének balrafor-20 dításakor kapcsol be, más esetekben viszont jpbbraíordításkor bekapcsoló kapcsolók kellenek. Ez azt jelenti, hogy azonos mozgatási módot feltételezve, egyszer olyan kapcsolókra van szükség, melyek a 25 bekapcsolószerv baloldali állásánál kapcsolnak be, máskor olyanokra, melyek a kapcsolószerv jobboldali állása mellett kapcsolnak be. E két kapcsolófajtát a találmány szerinti kapcsoló alkalmazása esetén 30 egyszerűen úgy állítjuk elő, hogy egyszer a kapcsolómélyedés baloldalának valamennyi érintkezőjét hagyjuk el, úgyhogy a kapcsolószerv jobboldali állásánál van az áram bekapcsolva, máskor pedig a kap-35 csolómélyedés jobboldalán hagyjuk el valamennyi érintkezőt, mely esetben a kapcsolószerv baloldali állásában kapunk bekapcsolt áramkört. Egyetlen érintkezőcsoport alkalmazásá-40 val valamennyi előbbi kapcsolót egysarkúra is készíthetjük. A találmány szerinti kapcsoló elsősorban olyan berendezésekhez való hozzászerelésre alkalmas, melyekbe a kapcsolót 4.5 működtető szerv be van építve. Ilyen pl. a potenciaméter, melynél a kapcsolót ismert módon a forgatógomb működtetésével kapcsoljuk ki és be. Természetesen bármely más kapcsolási helyet is elláthatunk 5q olyan kapcsolóval, melynek érintkezői a találmány szerinti elrendezésűek. A rajz a találmány két kiviteli példáját mutatja. Az 1. ábra kétsarkú kapcsoló elölnézete, a 55 2. ábra pedig az 1. ábrának az A—B vonál szerinti keresztmetszete. A 3. ábra négysarkú kapcsoló elölnézete és a 1 4. ábra végül ennek a 3. ábra C—D vonala szerinti metszete. tSO Az (1) kapcsolóburkolalot és a (2) kapcsolómélyedést az 1. és 2. ábrán láthatjuk. E mélyedés (3) felületébe — pl. a hozzávezetésekkel összekötött — szilárd (4) csatlakozóérintkezők úgy vannak be- 65 ágyazva, hogy felszínük a (3) felülettel Cfgy síkba essék. Az elvezetések rugózó (5) csatlakozóérintkezői a (4) érintkezőkkel szemben feküsznek. A (6) áthidalóérintkezők csekély játékkal, lazán vannak 70 a (4) és (5) érintkezők között mozgatható (7) kapcsolószervbe ágyazva, még pedig úgy, hogy (8) fejeik a (3) felületen elcsúszhassanak. A (7) kapcsolószerv (9) forgástengelyére a rajzon fel nem tüntetett 7ö működtetőszerv van erősítve. Ha a (7) kapcsolószervet a rajzolt helyzetéből érintkezőhelyzetébe hozzuk, akkor a (6) áthidalóérintkezők (8) fejei a szilárd (4) érintkezőkre kerülnek rá, ahol 80 azokat a rugózó (5) érintkezők nyomása kifogástalan áramvezető érintkezésben tartja. A 3. és 4. ábra szerinti kapcsoló abban különbözik az előbb leírt kapcsolótól, hogy S5 itt a kapcsolómélyedés mindkét oldalán négy-négy érintkező van. A kapcsoló (2) mélyedését, melyben a (11) tengely körül forgatható (10) kapcsolószerv foglal helyet, az (1) burkolat zárja körül. A (11) 90 tengely körül forgatható (12) működtetőszervet a (13) rugó köti össze a (10) kapcsolószervvel, úgyhogy ha a (12) szervet a (14) tengellyel és (15) forgattyúval mozgatjuk, a (10) kapcsolószerv egyik 95 szélső helyzetéből a másikba csapódik. A mélyedés fenekén foglalnak helyet a szilárd (16, 19,22) és (25) érintkezők, míg a rugós (17, 20, 23 és 26) érintkezők ezekkel szemben feküsznek. A (10) kapcsoló- 10c szerv hordja a megfelelő (18, 21, 24) és (27) áthidalóérintkezőket, melyek lazán csekély játékkal vannak a (10) kapcsolószervbe beágyazva. A különböző vezetékösszekötések szerint 10E a következő kapcsolási módok érhetők el: A merev (16) érintkezőnek a (19) érintkezővel és a (19) érintkezőnek a (22) érintkezővel való összekötése után váltókapcsolót kapunk. A kapcsolómélyedés 11c jobboldalának (19, 25, 20, 26) érintkezőit eltávolítva, oly kétsarkú kapcsoló keletkezik, mely a (10) kapcsolóSze(rv baloldali helyzetében kapcsol be, a (16, 22, 17, 23) érintkezők eltávolításával viszont olyan Hí kápcsolót kapunk, meily a (10) kapcsolószesrv jobboldali helyzete mellett kapcsol