115250. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 115250. SZÁM. VH/D. OSZTÁLY. — I. 3474. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 28-ika. A találmány olyan közvetett fűtésű katóda, melynek használatával a villamos kisűtőcsövek, főleg egy- és többrácsos elektroncsövek, szerkezeti és villamos tulajdon-5 ságai javíthatók, valamint ilyen katódával ellátott elektróncső. Ismeretes, hogy egy vagy több rácsos elektroncsöveknél a katóda és a vele szomszédos rács közti távolság csökkentése kí-0 vánatos, a cső villamos tulajdonságainak, főleg meredekségének, javítása céljából. Ez a távolság modern csöveknél már csak kb. 0.2 mm nagyságrendű és ennek folytán igen pontos szerelésre van szükség, hogy 5 a katóda és rács közti érintkezés sem a cső gyártásakor, sem üzemi használatakor be ne következzék. Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy úgy a katóda, mint a rács üzem és főleg gyártás közben :o nagy hőmérsékletre hevülnek és ha szabad hőkiterjedésük biztosítva nincs, kihajolnak és egymással érintkezve a csövet használhatatlanná teszik. Találmányunk olyan közvetett fűtésű !5 katóda, mely szerkezeti kiképzése folytán igen pontosan helyezhető el a csőben a rácson belül és emellett egyéb előnyös tulajdonságai is vannak. A találmány szerinti katóda lényegilleg a következő szer-0 kezetű: Az emittáló réteget hordó fémcsövecskébe egyik végén, amely a csőbe szerelt katódánáll célszerűen a felső, azaz a csőtalptól távolabb fekvő vég, fémes dugasz van beilllesztve, melyből centrikus, 5 azaz a csövecskével koaxiális, vezető pecek áll! ki, melynek átmérője a katódacsövecske átmérőjénél kisebb, rendszerint jóval kisebb. Ugyanilyen dugasz van a csövecske alsó végében is. Ezen a végén azonban a csövecske palástján két, egymás- 40 sal célszerűen szembenfekvő nyílás, pl. alulról felfelé nyúló hasíték van, melyeken át a csövecskében elhelyezett fűtőtest végei vagy kivezetései nyúlnak ki, míg magának a katódafelületnek áramhozzávezetését va- 45 lamely, vagy mindkét dugasz pecke alkotja. A fűtőtest akár hajtű-, akár spirálisalakú drótból lehet és a katódacsövecskétől tetszésszerinti módon, például akár előformált és előégetett szigetelőtestben való el- 50 helyezése, akár rajta helyet foglaló, pl. ráégetett, szigetelőréteg, akár a katódacsövecskébe töltött poralakú szigetelőanyag útján lehet szigetelve. Megjegyezzük, hogy a katódacsőbe tóit dugaszok helyett, ha 55 ez bármely okból kívánatos, a csőre ráhúzott sapkák is használhatók, melyek egyike ekkor oldalán két helyen szintén fel van hasítva, hogy a fűtőtestet kivezethessük. 60 Ennek a szerkezetnek az az előnye, hogy a katódacsövecskét mindkét végén kis átmérőjű, fémes peckekkel erősíthetjük meg a tartószerveken, pl. csillámlemezeken és így a rácshoz képest helyzetét igen poin- 65 tosan rögzíthetjük. Ezenkívül a kis keresztmetszetű peckek a katódából csak kevés hőt képesek elvezetni, miért is azí eddigieknél kisebb fűtőenergiafogyasztású csövek készíthetők. További számottevő 70 előnye e szerkezetnek, hogy a peckek vékonysága folytán a távolság a rácsgerinc és a katóda között a katóda mindkét végén megnövekszik és így köztük az átvezetés veszélye csökken. 75 A katóda megerősítése a csőben e pec-