115249. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 115249. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — I. 3346. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég:, Újpest. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 7-ike. A találmány közvetett fűtésű, villamos fűtőtestből, ezt körülvevő szigetelőtestből, ez utóbbit körülvevő fémes hordozóból és ezen helyet foglaló emittáló rétegből álló 5 katóda kisütőcsövekhez, különösen erősítési célokra való elektroncsövekhez. Ismeretes, hogy az ilyen katódákkal ellátott erősítőcsöveket tartalmazó hangerősítő berendezésekben gyakran rendszer-10 telén recsegés lép fel, mely a hangvisszaadást zavarja és melynek okát a katódában kell keresni. Találmányunk a katóda olyan kiképzése, mellyel e recsegés kiküszöbölhető. 15 Ezirányú hosszas kísérleteinkkel a recsegés okainak többjét már sikerült felfedeznünk és errevonatkozó találmányainkkal kiküszöbölnünk, amint a 112564. és 112565. számú magyar szabadalmaink-20 ban ismertetve van. Minthogy azonban az abszolút zörej mentességet még az ezek szerinti katódákkal sem sikerült mindig és tömeggyártásban is kielégítő biztonsággal elérni, kísérleteinket tovább folytatva, to-25 vábbi felfedezést tettünk, melynek alapján a jelen találmány szerinti katódákkal immár tökéletes zörejmentességű csővek készíthetők. Felfedeztük ugyanis azt, hogy a recse-30 gést nemcsak a fűtőtestnek a szigetelőtesthez, hanem az erre felhúzott fémes hordozónak a szigetelőtesthez képesti elmozdulásai is okozhatják, mire eddig nem gondoltak, mert a fémhüvely vagy fémréteg a 35 szigetelőtestre szorosan volt felillesztve. Minthogy azonban a katóda üzemi hőmérséklete elég magas és a fémréteg (a jelenleg használatos katódáknál rendszerint nikkelcső) hőkiterjedési együtthatója nagyobb, mint az eddig használatos és szoká- 40 sos anyagú fűtőtesteké, a katóda üzemi hőmérsékletén e fémcsövecske a szigetelőtestre már nem szorosan, hanem lazán illeszkedik és hozzá képest Elmozdulhat. Ugyancsak a hőkiterjedési együtthatók kü- 45 lönböző nagyságánál fogva lazul meg azon katódáknál, melyeknél a fűtőtest nem a szigetelőtest furataiba van behúzva, hanem annak anyagába be van ágyazva, a szigetelőtestben az üzemi hőmérsékleten a 50 rendszerint wolframból való fűtőszál, minthogy a wolfram hőkiterjedési együtthatója a szigetelőtesténél, mely rendszerint magnéziumoxidból, aluminiumoxidból, vagy ezek keverékéből készül, az ilyen katódák- 55 nál a fűtőtestre pépalakban való felvitel és ezután történő kiégetés útján, valamivel kisebb. Fenti felismeréseknek megfelelően találmányunk olyan katóda, melynek alkat- 60 részei (fűtőtest, szigetelőtest és hordozó) közül legalább két szomszédos alkatrész, célszerűen azonban mindkét pár szomszédos alkatrész, egymáshoz a katóda üzemi hőmérsékletén szorosan illeszkedik. Szoro- 65 san egymáshoz illeszkedő alkatrészeken olyanokat értünk, melyek a rájuk a katóda üzemszerű használata folyamán ható, pl. elektrosztatikus vagy rezgésokozta erők hatása alatt egymáshoz képest el nem moz- 70 dúlhatnak. Ilyen katódát úgy kapunk, ha az alkatrészeket olyan anyagokból készítjük, melyeknek hőkiterjedési együtthatói egymáshoz a kívánt viszonyban állnak. A hőkiterjedési együtthatók megállapí- 7<> fásánál legcélszerűbb a fűtőszálból ki-